Még 11 aláírás hiányzik, hogy megmeneküljenek az óceánok

Közel 20 újabb ország ratifikálta a nyílt tengeri egyezményt az Egyesült Nemzetek Óceánkonferenciájának (UNOC 3) harmadik ülésszakán, amelyet a franciaországi Nizzában tartanak 2025. június 9. és 13. között. Ezzel az aláíró nemzetek teljes száma 49-re emelkedett. Ez azonban még mindig elmarad a szerződés hatálybalépéséhez szükséges 60-as számtól. 

Az UNOC 3-nak arra kell ösztönöznie a nemzeteket, hogy ratifikálják a nyílt tengeri egyezményt, amelyet hivatalosan a Tengeri Biológiai Sokszínűségéről szóló (BBNJ) egyezménynek neveztek, és amelyet két évtized óta tartó tárgyalások után 2023. június 19-én fogadtak el. Franciaország és Costa Rica közösen rendezi az UNOC 3 eseményt.

A nyílt tenger a part menti országok kizárólagos gazdasági övezeteitől 200 tengeri mérföldön túli területeket foglalja magában. A szerződés célja a tengeri védett területek arányának növelése a nyílt tengeren. Annak ellenére, hogy a világ óceánjának több mint kétharmadát lefedi, a nyílt tengernek jelenleg csak 1,44 százaléka védett.

Elinor Hammarskjöld, az ENSZ jogi ügyekért felelős főtitkárhelyettese és az ENSZ jogi tanácsosa a június 9-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy az UNOC 3 első napján egy különleges eseményt tartottak, hogy lehetőséget biztosítsanak az államoknak a megállapodás aláírására és ratifikálására.

A rendezvény vége felé 18 ország – Bissau-Guinea, Libéria, Elefántcsontpart, Salamon-szigetek, Tuvalu, Málta, Vietnam, Jamaica, Albánia, Bahamák, Belgium, Horvátország, Dánia, Fidzsi-szigetek, Mauritánia, Vanuatu, Görögország és Jordánia – letétbe helyezte ratifikációs okiratát.

A szerződést ratifikáló aláírók száma 17-tel, 134-re nőtt. „A szerződés lendületet kapott. Az utolsó szakaszba lépünk” – jegyezte meg Hammarskjöld. 

A ratifikációk lassú folyamat lehet. A tárgyalóknak és az államok képviselőinek otthon kell jóváhagyást szerezniük, és követniük kell az országukban érvényes eljárásrendet. Egyes országokban, például az Egyesült Államokban, a Kongresszuson keresztül kell jóváhagyatni, míg más országokban az államfő teheti meg ezt a lépést.

A szerződés végrehajtása kulcsfontosságú ahhoz, hogy 2030-ra a világ óceánjainak 30 százaléka védett legyen. Ez egyike annak a 23 célnak, amelyeket 2022-ben 196 ország fogadott el a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszerben. Célja a természeti veszteségek megállítása és visszafordítása.

A Védett Területek Világadatbázisának (WDPA) legutóbbi frissítése szerint június 2-án az óceánoknak mindössze 8,6 százaléka minősül védettnek. Ebből mindössze 2,7 százalékot találtak hatékonyan védettnek, ami azt jelenti, hogy szabályozások vonatkoznak rájuk, és aktívan kezelik őket a káros tevékenységek minimalizálása vagy megszüntetése érdekében.

Az UNOC 3. ülésszakán a 60 ratifikáció elérése ambiciózus feladat lenne. Amennyiben ez megtörténik, két nagy intézkedést kell megtenni. Először is, a részes felek konferenciájának (COP) összehívása a nyílt tengeri szerződés végrehajtásának támogatására. Másodszor, el kell kezdeni intézkedéseket hozni az említett szerződések hatálya alá tartozó kérdésekben.