Mi a tanulsága a katasztrofális német árvizeknek?

A júliusi halálos kimenetelű német és belga áradások több, mint 220 ember életét követelték. A globális felmelegedés azt jelenti, hogy az ilyen szélsőséges esőzések intenzívebbé és gyakoribbá válnak. A németországi Altenahr városában a lakosok most szembesültek ezzel az valósággal.

Az Ahr régiót elpusztították az árvizek. Altenahrban pedig tanúi lehettünk, hogy hidak omlottak össze, vállalkozások mentek tönkre és otthonok pusztultak el. Mivel a takarítás még mindig tart, a levegőben lóg az újjáépítés kérdése.

A heves esőt valóban helyesen előre jelezték, és riasztást adtak ki a katasztrófa napján. Az Ahr folyó azonban jóval magasabbra emelkedett, mint azt bárki megjósolta volna. Helyenként akár tíz métert is elért.

A drámai helyzetet fokozta, hogy az árvíz késő este érte el a legmagasabb szintet, így Altenahr lakóinak mentése július 15-én kora délutánig tartott, mire a helikopterek és a mentőcsapatok kimentették őket.

A szakértők szerint több tényező vezetett a katasztrófához. Különösen a nedves tavasz játszott nagy szerepet benne. Az eső elmosta a tájat, magával rántva a törmeléket és az iszapot. A víz egész fákat csavart ki, autókat és a lakókocsikat sodort el, feltorlódott a hidaknál veszélyes hordalékot képezve.

Azonban a klímaváltozás is szerepet játszott a szomorú eseményben. Egy közelmúltban készült tudományos tanulmány megállapította, hogy a globális felmelegedés következtében Nyugat-Európában akár kilencszer nagyobb az ilyen heves esőzések valószínűsége.

Minél melegebb van, annál több vizet tud magába fogadni a levegő.  Egy fokkal melegebb levegő körülbelül hét százalékkal több vízgőzt tud befogadni, és ami a légkörben van, előbb-utóbb ismét csapadékként hullik le.