Miért más az ősz a meteorológusoknak és a csillagászoknak?

2017. október. 01 14:30

A meteorológusok és a csillagászok a naptári éveket 4 egyenlő évre osztják. Az egyes évszakok azonban nem ugyanazt az időszakot ölelik fel, bemutatjuk miért.

A csillagászok számára a két napéjegyenlőség és két napforduló határozza meg az évszakok kezdetét. A csillagászati tavasz és ősz a tavaszi és őszi napéj egyenlőségnél kezdődik. A nyár és a tél, a nyári és a téli napfordulónál kezdődik.
És itt kezdődik a meteorológusok számára a probléma. A napéj egyenlőségek időpontja évről évre változik március 21-e környékén. Ezt a meteorológusok statisztikai elemzéseikben nem tudják kezelni, ezért a meteorológiai évszakok, mindig elsején kezdődnek.

A szeptember végi dátum a csillagászati ősz kezdete, amelynek pontos időpontja állandóan változik szeptember 22-23 között. A meteorológusok világában azonban a négy évszak másképp van felosztva. A meteorológiai ősz már szeptember 1-én elkezdődik.

 

Csillagászati évszakok

A csillagászati felosztás a Föld és a Nap viszonylagos helyzetén alapul. A meteorológiai évszakok a Föld globális átlaghőmérsékletének évi alakulásától függ.

Ahogy a Föld kering a Nap körül, minden évszakot megtapasztalunk ezeken a szélességeken. Két napéjegyenlőség és két napforduló van az év során. Napéjegyenlőség akkor van, ha a Nap az Egyenlítőn delel (azaz a napsugarak derékszöget zárnak be a felszínnel). Napfordulók esetén a Ráktérítőn vagy a Baktérítőn delel a Nap (és zár be derékszöget a felszínnel).
Az északi féltekén a nyári napfordulókor vagyunk a legközelebb a Naphoz. a Nap északkeleten kel és északnyugaton nyugszik. Magasan jár és hosszú utat tesz meg az égbolton. A legtöbb helyen ilyenkor a nappalok hossza 15-16 óra.

A téli napforduló idején, 6 hónappal később december 21-22-e környékén, az északi félteke van a legtávolabb a Naptól.  Télen a Nap délkeleten kel, délnyugaton nyugszik és sokkal rövidebb utat tesz meg az égen. A nappalok hossza mindössze 8-9 óra.
A napéjegyenlőségek pont a napfordulók között vannak, ősszel és tavasszal (szeptember 22-23 és március 20-21). Ezeken a jeles napokon a Nap pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik. A nappalok és éjszakák hossza pont ugyanannyi (12 óra).

 

Meteorológiai Évszakok

A meteorológusok az évszakokat 3 hónapos időszakokra bontják a föld átlaghőmérsékletének alakulása lapján. A hétköznapi ember úgy gondol a nyárra, mint az év legmelegebb időszakára, a télre pedig, hogy az a leghidegebb. A tavasz és az ősz pedig átmeneti hónapok. Ez az alapja a meteorológiai évszakoknak.
A meteorológiai nyár június 1-től augusztus 31-ig tart. Meteorológiai tél december 1-től február 28-ig tart. A kettő között pedig a tavasz és az ősz található.

Ez a négy évszakos meteorológiai felosztás azért alakult ki, mivel ez áll közelebb a mindennapi használatban lévő naptárakhoz. Időjárás megfigyelési és előrejelzési okok indokolják. A csillagászati évszakok mindig más napokon indulnak. Ezekhez nehéz alkalmazkodni.
A meteorológiai évszakok mindig 90 vagy 92 naposak, attól függően, hogy épp szökőév van-e. Így sokkal könnyebb évszakos statisztikai számításokat végezni, ha minden évszak a hónap első napján kezdődik és nem pedig 20-án, vagy 22-én ahogy épp adódik a csillagászati naptárakban.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Átmenetileg nem kell fronthatással számolni, de a jelentős nyomásemelkedés miatt a nagyon érzékeny idegrendszerűek tapasztalhatnak kellemetlen tüneteket.