Milyen előnyeink, hátrányaink származnak az óraátállításból?

2017. október. 28 15:26

A nyári időszámítás a végéhez közeledik, de mi is a pontos oka az átállásnak, mik az érvek mellette, illetve ellene?

Ahogy a nyári időszámítás a végéhez közeledik, néhány New Englandi vezető az óraátállítás megszüntetését vitatja.

Tervezetük három államot érintene, – Maine, New Hampshire és Massachusetts – melyeket egy órával az Atlanti időzónához igazítanának.

Megoszlanak a vélemények az átállás előnyeiről és hátrányairól.

Amíg nálunk holnap átállítják az órákat, az Egyesült Államokban november 5-én vasárnap reggel – vagy az előrelátóbbak mielőtt aludni térnek még november 4-én, szombaton – több millió amerikai ismét visszaállítja az órákat egy órával, mivel a nyári időszámítás véget ér.

Ez egy olyan hagyomány, amely legalább annyira ellentmondásos, mint amilyen ősrégi.  Annak ellenére, hogy sok kérdést hagy maga után, mi mégis régóta csináljuk. New-Englandben néhány törvényhozó többet is tesz, mint, hogy megkérdőjelezi ennek létjogosultságát – azokról a lehetőségekről is beszélnek, amelyek teljesen megszüntetik ezt a folyamatot.

Van már egy tökéletesen jó megoldás: az Atlantic Standard Time. Ha egy órával előbbre állnak, New England államai ugyanabba az időzónába kerülnének, mint Kelet-Kanada, a Karib-szigetek és néhány dél-amerikai nemzet. Ez megakadályozná, hogy több állam óráit  minden novemberben mindenképp visszaállítsák.

A 99 éves hagyománynak azért alakult ki New England-ben, mert a naplementék délután 4: 15-kor nem csak kellemetlenek – negatívan befolyásolják az üzleti tevékenységet. A nyári időszámítás egy gazdálkodás-vezérelt ötlet, de annyira kevés gazdaságban van New England-ben, hogy nincs szükség az óra átállítására.

De vannak hátrányai is, ha New Englandet  az Atlanti időhöz állítják. Így a távolabbi időzónák még nagyobb távolságot jelentenek az olyan területekkel, mint a Nyugati-part, amelyhez képest most négy óra lesz a különbség. Ez már biztosan negatív hatást gyakorolna a gazdasági folyamatokra.

Mégis, világos, hogy számos helyen a világon a nyári időszámítás eltörlését támogatják. Finnek ezrei kérvényezték a kormányt, hogy állítsa fel a kilépési stratégiát a nyári időszámításból az egész Európai Unióban. De ellentétben az Egyesült Államokkal, ennek olyan döntésnek kell lennie, amelyet mindenki azonnal elfogad.

“Az elsődleges cél az, hogy az időzóna különbségeket egységes módon bontsuk le az egész Európai Unióban” – mondta a parlamenti közlekedési és kommunikációs biztos a Reuters által megfogalmazott nyilatkozatban.

Bár sokan gondolják, hogy ez egy meteorológiai, vagy csillagászati kérdés, valójában más indokok állnak az intézmény hátterében. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be. A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között, ezt „War Time”-nak nevezték). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával. Nagy-Britanniában ekkor ismerték fel a nyári időszámítás üzemanyag-megtakarításra vonatkozó hatását.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A MAVIR 2012-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, ami az ország 2013-as népességére vetítve 12,1 kWh fejenként egy-egy évben. Ez összességében (2012-es áron számolva) mintegy 6 milliárd forint megtakarítást jelent.

Előnyök:

  • A legtöbb dolgozó ember, akik túlnyomó többsége nappali műszakban dolgozik, előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt.
  • Világosban az emberek szívesebben sportolnak, ez pozitív hatással van az egészségükre.
  • A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata.
  • Csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma.
  • A családtagok hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt.
  • Ha a család több időt tölt a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyaszt (feltéve, hogy olyankor a tévé, számítógép, hifi, légkondicionáló ki van kapcsolva).
  • A kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás jelentkezik országos szinten. A világításra használt kevesebb energia előállítása során kisebb lesz a környezeti terhelés, mert kevesebb CO2 keletkezik.
  • A turizmusból származó bevétel növekszik, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.

Hátrányok:

  • Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős. Ha Magyarországon 8 millió lakossal számolunk, akkor fejenként évi 750 forint a megtakarítás.
  • Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása.
  • Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma 2%-kal nő.- Ezt az állítást az ORFK cáfolta.
  • Kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer.
  • A Magyar Államvasutak jelenlegi gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor a hajnali 2 órakor közlekedő néhány vonat 1 órát vesztegel.
  • A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos).
  • Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.

 

Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban megnövekszik az infarktusos esetek száma. (Az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken). A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:

  • Alvászavarok,
  • Fáradtság,
  • Depresszív hangulat,
  • A szívfrekvencia ingadozása,
  • A koncentrálóképesség csökkenése,
  • Ingerültség,
  • Étvágytalanság,
  • Emésztési problémák.

 

 

Tanácsok az átálláshoz:

  • A szabadban végzett reggeli könnyű futás vagy gyors séta növeli a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást.
  • A reggeli sötétségben az erős mesterséges fény alkalmazása meggyorsítja a belső óra fényhez való szinkronizálását.
  • Az óraátállítást követő 10 napban legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat is kerüljük (például ablakmosás).

 

 


                        
Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Továbbra is erős az UV sugárzás és tikkasztó a meleg. Ezért tartózkodjanak a legmelegebb órákban hűvös helyen és fogyasszanak könnyű ételeket. Az elmúlt évekhez képest eddig csapadékosabb és melegebb nyár kedvezett a parlagfű növekedésének. A parlagfű pollenszemei már több helyen megjelentek a levegőben.

A légnyomás nem változik.