Nagyobb veszélyt jelenthetnek a hőhullámok, mint eddig gondoltuk

Egy friss kutatás szerint a szélsőséges hőség már ma is elérheti azt a szintet, amely az emberi szervezet számára rövid időn belül halálossá válhat. A tanulmány ráadásul arra is figyelmeztet: nemcsak a párás, hanem a száraz hőség is ugyanolyan halálos lehet – így a kockázatokat eddig alábecsülhettük.

A tudományos közbeszédben sokáig az úgynevezett 35 °C-os nedves hőmérsékleti (wet-bulb) határértéket tekintették kritikus küszöbnek. Ez az a pont, ahol az emberi test már nem képes hatékonyan hűteni magát izzadással. A most megjelent kutatás azonban azt mutatja, hogy a valóság ennél jóval összetettebb: halálos hőstressz már ennél alacsonyabb értékeknél is kialakulhat, különösen az idősebb korosztály esetében.

A vizsgálatok szerint több, az elmúlt években Európától Indiáig pusztító hőhullámok során már előfordultak olyan körülmények, amelyek az emberi szervezet számára extrém terhelést jelentettek. Ezek az események több ezer halálesethez járultak hozzá, még akkor is, ha a klasszikus „túlélhetetlenségi” küszöböt papíron nem érték el.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a száraz hőség veszélyeit gyakran alulértékeljük. Bár a magas páratartalom valóban akadályozza az izzadtság párolgását, száraz levegőben a test gyors kiszáradása és a folyamatos hőterhelés hasonlóan súlyos következményekkel járhat. Ez különösen igaz az idősekre, akiknek a hőszabályozása kevésbé hatékony.

A szakértők szerint mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi figyelmeztető rendszerek és egészségügyi küszöbértékek felülvizsgálatra szorulhatnak. Ha a veszély már alacsonyabb hőmérsékleti tartományban is fennáll, akkor a hőségriasztásoknak is korábban kell életbe lépniük.

A klímaváltozás tovább súlyosbítja a helyzetet. Ahogy a globális átlaghőmérséklet emelkedik, egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a hőhullámok, így nő annak az esélye is, hogy az emberi tűrőképesség határait súroló – vagy akár meghaladó – időjárási helyzetek alakuljanak ki.