Nem állunk túl jól az óceánok védelmével

Az ENSZ  biodiverzitással foglalkozó konferenciáján 2022-ben a világ vezetői merész ígéretet tettek arra, hogy 2030-ra megvédik a Föld óceánjainak legalább 30 százalékát. Ez a kötelezettségvállalás az éghajlatváltozásból, a túlhalászásból és a környezetszennyezésből eredő veszélyek leküzdését célozta meg. 

Annak ellenére, hogy az óceánok bolygónk több, mint 70 százalékát borítják, és létfontosságú szerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésben és az éghajlat szabályozásában, nagy része védtelen vagy csak gyengén szabályozott. Bár a kormányok ígéreteket tettek, sok védelem csak papíron létezik. 

Az óceánnak mindössze 8,3 százaléka van tengeri védett területként (MPA). Ezeket a területeket a tengeri élőlények biztonságos menedékének szánják, emellett azonban lehetővé teszik az olyan káros műveleteket, mint az ipari halászat, az olajkitermelés és a hulladéklerakás. 

“Kék mosás”

A fent említett helyzetet a szakértők kékmosásnak nevezették el, ahol a területek ugyan védettnek vannak jelölve, de valójában nem igazán védik a tengeri élővilágot. 

Például az Egyesült Királyságban vizeinek 47 százaléka védettként van besorolva, de ezeknek a területeknek kevesebb, mint egy százaléka tekinthető hatékonyan védettnek a folyamatos pusztító tevékenységek miatt, mint például a fenékvonóhálós halászat, amelynél nehéz hálókat húznak az óceán fenekén. 

Más régiók hasonló problémákat mutatnak, mint például Latin-Amerika és a Karib-térség vizeinek 27 százalékát jelölték ki védettnek, de csak 2,5 százalékuk áll hatékony védelem alatt. Észak-Amerika 22 százaléka védett, ebből 17 százalék hatékony, míg Európa 20 százaléka, aminek csak hét százaléka hatékony. 

A helyzetet még riasztóbbá teszi, hogy a védelem alatt álló globális tengeri terület mindössze 0,5 százalékkal nőtt a 2022-es ENSZ biodiverzitási konferencia óta. Ilyen ütemben 2030-ra az óceánnak csak 9,7 százaléka lesz védett, amely nagyon messze van a kitűzött 30 százalékos céltól. 

Csupán 14 ország jelölte ki vizeinek legalább 30 százalékát védett területként és 2022 óta mindössze négy ország növelte jelentősen a védelmet: a Comore-szigetek, Omán, Franciaország és Ausztrália.

A tét nagy. Az óceán nem csak a tengeri élőlények, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is nélkülözhetetlen, mivel az emberi tevékenységből származó hő 90 százalékát elnyeli.

Ötpontos napirend

Öt olyan területet azonosítottak, amelyeknél sürgős intézkedésre van szükség a kitűzött cél elérése érdekében:

Először is a védett tengeri területek számának és méretének bővítésére kell összpontosítani.

Másodszor, a meglévő tengeri területek hatékony kezelésének biztosítása.

Harmadszor, a hagyományos ökológiai ismeretek és a közösségi szerepvállalás erősítése a védett területek kezelésében.

A negyedik pont pénzügyi támogatást és kapacitásépítést jelent, amelynek során a fejlett országok teljesítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy 2025-ig legalább évi 20 milliárd dollárt, 2030-ig pedig évi 30 milliárd dollárt adnak a fejlődő országoknak védett területek kialakítására. 

Végül pedig az óceáni területekről származó adatgyűjtés javítása szintén fontos feladat.