Nem is gondolnád, mire képesek a baktériumok a ködben

A ködöt a legtöbben romantikus tájképekkel, misztikus erdőkkel vagy éppen a közlekedést nehezítő időjárási jelenséggel azonosítják. A tudomány azonban most egy egészen új oldalát tárta fel ennek a hétköznapi természeti képződménynek. Amerikai kutatók szerint a ködcseppek valójában apró, lebegő ökoszisztémákként működhetnek, amelyekben baktériumok élnek, szaporodnak, sőt aktívan alakítják a körülöttük lévő levegő kémiai összetételét.

Az Arizona Állami Egyetem és a Susquehanna Egyetem kutatói két éven át vizsgálták Pennsylvania államban a sugárzási ködöt – azokat a talajközeli ködfoltokat, amelyek szélcsendes, derült éjszakákon alakulnak ki. A kutatók a köd kialakulása előtt, közben és után is mintákat gyűjtöttek, hogy kiderítsék: vajon a levegőben sodródó baktériumok csupán „utasok”, vagy valóban aktív szereplői ezeknek az átmeneti élőhelyeknek.

Az eredmények meglepték a tudományos közösséget. Bár az egyes ködcseppek kevesebb mint egy százaléka tartalmaz baktériumokat, a teljes ködtömegben mérhető baktériumkoncentráció elérheti a tavak vagy akár az óceánok szintjét. A kutatók szerint egyetlen milliliter ködvízben körülbelül egymillió baktérium genetikai nyoma mutatható ki.

Még ennél is érdekesebb volt, amit a köd felszállása után tapasztaltak. Ha a ködcseppek pusztán összegyűjtötték volna a levegőben lebegő mikroorganizmusokat, akkor a baktériumok száma a köd eltűnésével visszaállt volna az eredeti szintre. Ehelyett a vizsgált esetekben átlagosan 45 százalékkal több baktérium maradt a levegőben, mint a köd kialakulása előtt. Ez arra utal, hogy a mikrobák a ködcseppek belsejében osztódtak és szaporodtak.

A kutatók különösen sok, a Methylobacterium nemzetségbe tartozó baktériumot találtak. Ezek az élőlények arról ismertek, hogy egyszerű széntartalmú vegyületekkel táplálkoznak. A ködben úgy tűnik, egyik kedvelt „zsákmányuk” a formaldehid lehet – egy olyan szerves vegyület, amely a légszennyezés egyik ismert összetevője, és nagyobb koncentrációban irritálhatja a szemet, az orrot és a légutakat.

A laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók azt tapasztalták, hogy a ködvízben található formaldehid rendkívül gyorsan eltűnt. Amikor azonban eltávolították vagy elpusztították a mikroorganizmusokat, a formaldehid lebomlása szinte teljesen leállt. Ez arra utal, hogy a baktériumok aktívan hozzájárulhatnak bizonyos légszennyező anyagok eltávolításához.

A felfedezés ugyanakkor új kérdéseket is felvet. Az elmúlt években több száraz térségben is felmerült a köd begyűjtésének lehetősége ivóvízforrásként. A speciális hálók segítségével összegyűjtött ködvíz azonban – a mostani eredmények alapján – korántsem steril. Bár egyes baktériumok hasznos szerepet tölthetnek be a levegő tisztításában, mások bizonyos körülmények között fertőzéseket is okozhatnak, különösen legyengült immunrendszerű embereknél.

A tanulmány szerzői szerint a köd újfajta szemléletet igényel. Nem csupán meteorológiai jelenségként kell rá tekintenünk, hanem olyan átmeneti mikrovilágként is, amelyben az élet alkalmazkodik, szaporodik és észrevétlenül alakítja bolygónk légkörének működését.

A reggeli napsütés rendszerint gyorsan felszámolja a ködfoltokat. Ám amíg a pára a táj fölött lebeg, a láthatatlan cseppekben apró baktériumközösségek dolgoznak – talán éppen azon, hogy egy kicsit tisztább legyen a levegő, amelyet belélegzünk.