Rekordközeli meleg várható a következő öt évben

A következő öt év során a globális átlaghőmérséklet várhatóan továbbra is a rekordközeli szinteken marad – derül ki az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentéséből. Az éghajlatváltozás hatásai egyre nagyobb kockázatot jelentenek a társadalmak, a gazdaságok és a fenntartható fejlődés szempontjából.

Rekordok sora várható

A WMO előrejelzése szerint 2025 és 2029 között az éves globális középhőmérséklet 1,2 és 1,9°C közötti értékkel fogja meghaladni az iparosodás előtti, 1850–1900 közötti időszak átlagát. A jelentés szerint 80% az esélye annak, hogy legalább egy év ebben az időszakban melegebb lesz, mint a jelenlegi rekordév, 2024. Emellett 86% az esélye annak is, hogy legalább egy év meghaladja az 1,5°C-os küszöbértéket az iparosodás előtti szinthez képest.

Az előrejelzések alapján 70% a valószínűsége annak, hogy az egész 2025–2029-es ötéves időszak átlaga is meghaladja az 1,5°C-os határértéket. Ez jelentős növekedés a tavalyi előrejelzéshez képest, amely még csak 47%-os valószínűséget jelzett (2024–2028-ra), illetve a 2023-as adathoz képest, amikor ez az arány még csak 32% volt (2023–2027-re vonatkozóan).

Együttes, ún. ensemble előrejelzés a felszíni hőmérsékletre vonatkozóan 2025-2029-re. | Forrás:WMO

Az Északi-sarkvidék különösen gyorsan melegszik

Az Északi-sarkvidéken a melegedés a globális átlagnál több mint három és félszer gyorsabban zajlik. A következő öt téli időszak (november–március) során az előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet 2,4°C-kal lesz magasabb a 1991–2020-as bázisidőszakhoz képest.

A sarki jégtakaró további zsugorodása is várható, különösen a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren.

Csapadékmintázatok – regionális különbségek

A csapadékmintázatok továbbra is erős regionális eltéréseket mutatnak. A 2025–2029-es időszak május–szeptemberi hónapjaira vonatkozó előrejelzések szerint:

• az átlagosnál nedvesebb időszak várható a Száhel-övezetben, Észak-Európában, Alaszkában és Észak-Szibériában,

• míg az Amazonas térsége az átlagosnál szárazabb időszakra számíthat.

Dél-Ázsiában az elmúlt évek (kivéve 2023) általában átlag feletti csapadékot hoztak, és a prognózis szerint ez a tendencia folytatódhat, bár nem minden évszakban.

Minden tizedfok számít

A jelentés kiemeli, hogy minden további melegedési tizedfok súlyos következményekkel jár: gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, extrém csapadékesemények, aszályok, gleccserek és jégtakarók olvadása, tengerszint-emelkedés, valamint az óceánok felmelegedése tapasztalható.

A WMO 2024-es globális éghajlati jelentése megerősítette, hogy 2024 volt az első év, amelyben az éves átlaghőmérséklet meghaladta az 1,5°C-ot az 1850–1900-as időszakhoz képest (1,55 ± 0,13 °C). Ez volt a legmelegebb év a 175 éves megfigyelési történet során.

A párizsi klímacél és a jövő

A Párizsi Megállapodás célja, hogy az emberi tevékenység által okozott hosszú távú hőmérséklet-emelkedést 2°C alatt tartsuk, és lehetőség szerint az 1,5°C-os korlát alatt. Bár ezek a célértékek hosszabb távú, kb. 20 éves átlagok alapján értelmezendők, az ideiglenes túllépések egyre gyakoribbá válhatnak, amint a globális felmelegedés megközelíti ezt a szintet.

A WMO új évtizedes előrejelzése szerint a 2015–2034 közötti 20 éves átlagos melegedés központi becslése 1,44°C (a 90%-os valószínűségi tartomány 1,22–1,54°C között van).

2025 – kulcsfontosságú év

A 2025-ös év döntő jelentőségű lesz a klímavédelmi cselekvés szempontjából. Az idei ENSZ klímakonferencia (COP30) során kerülnek terítékre a frissített nemzeti klímacélok (Nationally Determined Contributions), amelyek kulcsszerepet játszanak a párizsi célok elérésében.

Ko Barrett, a WMO helyettes főtitkára így fogalmazott:
„Az elmúlt tíz év volt a legmelegebb a történelemben. A jelentés nem ad okot a megkönnyebbülésre – éppen ellenkezőleg. A melegedés egyre súlyosabb hatásokat gyakorol gazdaságunkra, életünkre és bolygónkra.”

A WMO hangsúlyozza: a tudományos alapú éghajlati megfigyelések és előrejelzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a döntéshozók időben és hatékonyan reagálhassanak a klímaválság kihívásaira.