Szaporodnak az erdőtüzek, Magyarország sincs biztonságban

Az erdőtüzek egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak – nemcsak a hírekben, hanem a klímaváltozásról szóló diskurzus központi elemeként is. A Joint Research Centre (JRC) frissen publikált, Forest Fires in Europe, the Middle East and North Africa 2025 Advanced Report című jelentése világosan mutatja: a helyzet nem javul, sőt, több szempontból romlik. A dokumentum az European Forest Fire Information System adataira épül, és átfogó képet ad a 2025-ös tűzszezonról Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

A számok önmagukért beszélnek: 2025-ben összesen több mint 2,24 millió hektárnyi terület égett le, ami 20 százalékkal haladja meg az előző év értékét, és körülbelül két és félszerese a 2023-as adatnak. Ez a növekedés nemcsak egy kiugró év eredménye, hanem egy hosszabb távú trend része, amelyben az időjárási szélsőségek és az emberi tényezők együttesen erősítik a tűzveszélyt. Az év során több mint 23 ezer tüzet regisztráltak a vizsgált régiókban, ami jól mutatja, hogy a probléma nem elszigetelt jelenség, hanem egész kontinenseket érintő kihívás.

A jelentés egyik legérdekesebb eleme az a vizualizáció, amely térképen ábrázolja a tüzek eloszlását. Ezekből jól kirajzolódnak a leginkább érintett térségek, de az is látható, hogy a tűzesetek egyre szélesebb földrajzi területen jelennek meg. A korábban kevésbé veszélyeztetett régiókban is gyakoribbá válhatnak a tüzek, különösen a hosszan tartó száraz időszakok és hőhullámok idején.

Erdőtüzek Európában 2025-ben. Összesen 23 180 tüzet regisztráltak a vizsgált területen. | Forrás: European Union, Copernicus Emergency Management Service Data

Magyarország ugyan továbbra sem tartozik a legsúlyosabban érintett országok közé, de a trendek itt is aggasztóak. A 2025-ös szezonban a leégett területek nagysága összességében mérsékelt maradt, ugyanakkor a nyári aszályos időszakok idején több hullámban is magas tűzveszély alakult ki. Különösen az alföldi térségekben és az erdő–mezőgazdasági átmeneti zónákban nőtt meg a kisebb, gyorsan terjedő tüzek kockázata, amelyek gyakran emberi tevékenységhez köthetők.

A háttérben összetett folyamatok állnak. A magas hőmérséklet, a csapadékhiány és a szélsőséges időjárási események egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához és terjedéséhez. Ugyanakkor a földhasználat, az erdőgazdálkodási gyakorlatok és az emberi jelenlét is jelentősen befolyásolja, hogy egy adott térség mennyire sérülékeny. A jelentés hangsúlyozza: a tűzveszély nem pusztán meteorológiai kérdés, hanem társadalmi és gazdasági tényezők összjátéka is.

Ebben kulcsszerepet játszik a Copernicus Emergency Management Service, amelynek része az EFFIS rendszer is. A szolgáltatás műholdas megfigyelések és modellek segítségével biztosít gyors helyzetértékelést, támogatja a tűzesetek utáni felméréseket, és segíti a megelőzési, valamint helyreállítási intézkedések hatékonyabb tervezését. Az ilyen adatok nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a hatékony védekezés.

A 2025-ös év tanulsága egyértelmű: az erdőtüzek nem csupán szezonális problémát jelentenek, hanem egyre inkább rendszerszintű kockázattá válnak. A jövőben a hangsúly egyre inkább a megelőzésen, a korai észlelésen és az alkalmazkodáson lesz. Ahogy a klíma változik, úgy kell változnia a hozzáállásunknak is – különben a most még kivételesnek tűnő évek válhatnak az új normává.