Tényleg összeomolhat a Golf-áramlat, milyen hatása lenne ránk?

Az áramlat erőssége alapvetően határozza meg az Egyesült államok és Európa időjárását, így az ott lezajló folyamatok megértése nagyon fontos ahhoz, hogy a jövőben várható időjárási körülményeket minél pontosabban jelezhessük előre.

A Golf-áramlat a Mexikói öbölből indul és az USA keleti partvidéke közelében tart észak felé, majd az Atlanti-óceán északi részén több ágra oszlik. Egy része visszafordul dél felé, másik része pedig alábukik az óceán mélyére. Az áramlat több fokkal melegíti a klímát Nyugat-Európában, de még hazánk éghajlatát is 2-2,5 fokkal teszi melegebbé.

Térkép forrása: https://www.severe-weather.eu/

Az alábbi térképen az áramlat aktuális állapotát láthatjuk. A térképen jól kivehető, hogy a déli ág az Egyesült Államok keleti partjai mentén nagyon erős, majd amikor kelet felé fordul fokozatosan veszít sebességéből és a fenti ábrán látható “alap állapothoz” képest jóval hamarabb szétoszlik. A több részre oszló áramlat “karjai” el sem érik Nyugat-Európa partjait. Ez az északi terület, amellyel az elmúlt 10-15 évben komoly gondok akadtak. Az Észak-Atlanti-bukóáramlásnak (AMOC) nevezett ág, amely jelentősen veszített sebességéből és ezáltal a korábbinál jóval kevesebb vizet szállít a sarkvidék irányába. Ezt az áramlatot a hőmérséklet-, és a tengervíz sókoncentrációjának különbsége hajtja.

A Golf-áramlat kezdetben meleg és a trópusi területeken elpárolgó víz miatt a környezeténél sósabb vizet szállít észak felé. Amikor az áramlat vize hűlni kezd a nehéz (sósabb) víz süllyedni kezd az édesebb vízréteg alá. Normál körülmények között ez Izland partjaitól néhány száz kilométerrel délre zajlik le. Az utóbbi évtizedben azonban az emelkedő léghőmérséklet miatt Grönlandon egyre több jég olvad el és az olvadékvíz a környező óceánba kerül. A sókoncentráció ezáltal csökken az Atlanti-óceán északi vidékein, amely azt eredményezi, hogy a Golf-áramlattal érkező sós tengervíz már jóval délebbre alábukik a tenger mélyére, majd fokozatosan ismét visszahúzódik a felszínre, felmelegszik és a keringés befejeződik.

Az alábbi térkép szemlélteti leginkább, hogy mekkora hatással van Európa időjárására télen a Golf-áramlat. Kanada déli területei nagyjából egy szélességi körön fekszenek a Brit-szigetekkel, azonban nagyrészt a Golf-áramlat melegítő hatása miatt körülbelül 30 fokkal melegebb a tél Nagy-Britanniában, mint Kanada déli részén.

Az alábbi képen jobb oldalon az Észak-Atlanti-óceán látható két részre osztva. Az Egyesült Államok keleti partvidékén található a meleg Golf-övezet, északkelet felé pedig az a terület ahol az áramlat a hőt leadja. A kép bal oldalán pedig azt láthatjuk, hogy a meleg ág jóval melegebbé vált és sokkal több vizet szállít, míg a kék terület jelentősen hűlt és az áramlat nagyon lelassult. A folyamat következményeként a Golf-áramlat már nem tudja hatékonyan szállítani a meleg tengervizet észak felé. A meleg tengervíz halmozódni kezd az USA keleti partvidékén, az AMOC ezáltal már nem kap annyi vizet.

Az oka pedig egyértelműen a grönlandi jég olvadása, amely nagy mennyiségű édesvizet juttat a Atlanti-óceánba. Az alábbi ábrán két területnek (Labrador-tenger és az Észak-Atlanti-óceán középső területe) a sókoncentráció változása látható. Az utóbbi területen egyértelmű a sókoncentráció csökkenése az utóbbi 15 évben, amely a fő oka az AMOC  gyengülésének. Várhatóan a következő években, évtizedekben Grönland jegének olvadása fokozódik, az AMOC tovább veszít az erejéből, de a teljes leállása a következő évtizedekben nem valószínű.

Modellszimulációval kiszámították, hogyan változna a klíma a Földön, ha az AMOC teljesen leállna, alábbi térkép. Az egész északi féltekén lehűlés következne be, különösen a sarkvidéki területeken, de a Kárpát-medencében is 2-3 fokkal lenne hidegebb a jelenlegihez képest. Ráadásul ez nem egyenletesen oszlana el az évben, hanem a telek lennének sokkal hidegebbek és szárazabbak a jelenlegihez képest.

Nem kell azonban az AMOC teljes leállása ahhoz, hogy a változás hatásait megérezzük. A korábbinál sokkal erősebb és gyakoribb viharok előfordulása, valamint a hidegbetörések/hőhullámok váltakozása is még hangsúlyosabb lehet már a közeli jövőben.