Valóban jobb földgázt és LNG-t égetni a szén helyett?

A földgáz olyan tüzelőanyag, amelyet életképes megoldásként népszerűsítettek azon országok számára, amelyek szeretnének átállni a szénről, illetve az olajról. A megújuló energiaforrások és a villamosítás felé való törekvésben a földgáz az „áthidaló-üzemanyag” elnevezést kapta. A földgázról azt állítják, hogy tisztább energiaforrás, mint a többi fosszilis tüzelőanyag, és 50 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát a légkörbe.

Mi a valódi igazság a fenti állítások mögött?

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) terve a szén égetésének fokozatos megszüntetése, ez azonban súlyos terhet ró a szénfüggő globális dél országaira. A fejlett országok kényelmesen elfelejtik történelmi szennyező szerepüket, és most arra kérik a globális dél országait, hogy használjanak „átmeneti tüzelőanyagokat” az energiabiztonság érdekében. Tisztázzunk néhány tényt a földgázzal kapcsolatban: Éghajlati szempontból a szenet és a gázt, az életciklusuk során keletkező üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének alapján hasonlítják össze.

Az „életciklus-értékelés” figyelembe veszi az összes kibocsátást a szén- és gázellátási láncban a kitermeléstől, a feldolgozáson és a szállításon át egészen a végfelhasználásig. A kizárólag a végfelhasználású égetésre alapozott összehasonlítások hiányos képet festhetnek a teljes ÜHG-kibocsátásról. Az adatok azt mutatják, hogy egy adott európai széntüzelésű erőmű életciklusa során 970 tonna szén-dioxid-egyenértéket (CO2e) bocsát ki gigawatt óránként. Összehasonlításképpen: egy adott olajtüzelésű erőmű 720 tonna, egy adott gáztüzelésű erőmű pedig 440 tonna CO2e-t bocsát ki egy gigawattóra villamos energia előállításához. Ezzel az értékeléssel azonban az a probléma, hogy a szén és a gáz összehasonlításakor figyelembe kell venni a metánkibocsátást is a CO2-kibocsátás mellett. A földgáz elsődleges összetevője a metán, amely összetételének 70-90 százalékát teszi ki. A metán a CO2 után a második legnagyobb mennyiségben előforduló ÜHG, és sokkal erősebb bolygómelegítő hatása van.

Kép forrása: AFP

A metán 28-szor nagyobb globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkezik, mint a CO2 100 év alatt. A metán 20 év alatt több, mint 82,5-szer több hőt köt be, mint a szén-dioxid. Tehát nyilvánvaló, hogy a metánnak erős rövid távú melegítő hatása van, ellentétben a CO2 hosszú távú erejével. A hagyományos éghajlati modellek, amelyek a metán hatásait 100 éves időtávon szimulálják, figyelmen kívül hagyhatják a metán közvetlen hőelnyelő képességét, és esetleg elferdíthetik a földgáz és a szén kibocsátására vonatkozó politikai következtetéseket.

A Tiszta Levegő Munkacsoport (CATF), az USA-ból Vietnamba exportált LNG-szállítmányok (cseppfolyósított metán) és az Ausztráliából Vietnamba exportált szén elemzésével azt mutatta ki, hogy ezeknek az üzemanyagoknak az országban történő felhasználásával egy gáztüzelésű erőmű 58 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki a kéményéből, mint egy széntüzelésű erőműből. Megint nem a teljes  képet vesszük azonban figyelembe. A kutatók szerint ugyanis nem számolnak a szállítás során a gáz cseppfolyósításából származó CO2-kibocsátással. Az LNG ÜHG-lábnyoma az energiaigényes cseppfolyósítási és szállítási folyamatok miatt meghaladja a belföldön fogyasztott földgázét, sőt még a szénét is. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 44-100 %-al magasabb a hazai termelésű szénnél egy átlagos hajózási útvonalat figyelemebe véve. Ekkor még a metánszivárgások globális átlagban minimum 2 és 3 százalékos részesedését figyelembe sem vettük. Az LNG valójában sokkal rosszabb az éghajlatra nézve bármelyik más szénhirogénnél.

Ráadásul az olaj- és gázszektorból származó metánkibocsátásról azt mondják, hogy jelentősen “aluljelentik”, világosan mutatja, hogy a földgáz nem „nagyon tiszta”, ahogyan azt általánosságban állítják. A tisztább energiára való átállásban a földgáz és a szén valódi éghajlati hatásainak értékelése továbbra is kulcsfontosságú a tájékozott döntéshozatalhoz a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás során.