A Vénuszra készül a NASA
2021. június. 03 16:14Két misszió keretein belül kaphatnánk az eddigieknél átfogóbb képet a Vénusz légköréről és felszíni formáiról. 30 éve nem indult a bolygó megismerését célzó küldetés.
Két új misszió elindítását tervezi a NASA, melyek célpontja a Vénusz, jelentette be Bill Nelson, a NASA képviselője szerdán. A DAVINCI+ és a VERITAS missziók során szenzorok segítségével vizsgálják majd a Vénusz forró légkörét, létrejöttének történetét kutatva, és kísérletet tesznek a bolygó felszíni formáinak feltérképezésére is. “A küldetések célja, hogy megértsük, hogyan lett a Vénuszból olyan pokoli hely, ahol a felszínen képes megolvadni az ólom” – mondta Nelson.
A Vénusz a Naprendszer négy Föld-típusú bolygójának egyike; mérete, tömege és gravitációs ereje is hasonló bolygónkéhoz. Jellemzően kőzetekből épül fel és vulkanikus aktivitás jeleit mutatja. Minden más tekintetben azonban nagyon különbözik a Földtől; felszínén iszonyatos forróság uralkodik, a halálos kén-dioxid-felhők alatt a levegőnek pedig gyakorlatilag nincs páratartalma. Légkörének több mint 96%-a szén-dioxid, 3-4%-a pedig nitrogén, melyek következtében Naprendszerünkben itt a legnagyobb az üvegházhatás: a felszíni hőmérséklet 460 fok felett van.
Miért érdekes mégis a NASA számára ez a pokoli hely? A kutatók a bolygó történetére kíváncsiak: a hasonló adottságok ellenére hogyan fejlődhetett ennyire másképpen a számunkra otthont adó Földtől?
A NASA becslései szerint a missziók a 2028-as évet követő hároméves periódusban indulhatnak, egyenként 500 millió dolláros költségvetés mellett.
A DAVINCI+ a forró légkörbe ereszkedve segítene felderíteni, létezett-e valaha óceán a Vénuszon. Hogy a műszerek kibírják a közel egyórás ereszkedést, különleges védőburok fejlesztésén fáradoznak a szakemberek. A tervek szerint az eredmények a Vénusz légkörének teljes keresztmetszetéről adatot szolgáltatnának olyan részletességgel, mely a korábbiakban nem volt lehetséges.
A VERITAS a bolygó körül keringene. A Vénusz felszínének feltérképezése a feladata, mely a bolygó geológiai történetének feltárására is lehetőséget ad – ezzel válaszokat adva a tudósok számára arra a kérdésre, miért fejlődött a Vénusz annyira másképp mint a Föld. 1990-ben a Magellan űrszonda segítségével kaphattunk képet a Vénusz felszínéről, azóta nem indult a bolygó megismerését célzó misszió.
Forrás: NASA YouTube
Nyitókép forrása: NASA Visualization Technology Applications and Development (VTAD)
