Tudósok kiszimatolják ki, hol szivárog a gáz

A metánszivárgások felfedezése és megszüntetése – legyenek azok távoli csővezetékekből vagy városi szennyvízrendszerekből – komoly kihívást jelenthet. Az IPCC múlt havi jelentése szorgalmazta az ipari forrásokból származó metán kibocsátás csökkentését.

A metánszivárgások felderítésére két módszer létezik: az egyik a Copernicus Sentinel-5P műhold, valamint a légköri számítógépes modellek alkalmazása az olaj-, és gázüzemekből származó váratlan metánszivárgások felfedezésére.

A másik megközelítés sokkal inkább földhözragadt. A metán szó szerint utcánkénti felderítését jelenti. Az Utrechti Egyetem PhD hallgatói ilyen méréseket végeznek. Speciális eszközeikkel folyamatosan mintát vesznek a gépkocsi légbeszívó rácsánál. A műszer magas érzékenysége miatt azonosítani tudja azokat a szivárgásokat, amelyeket régebbi berendezésekkel vagy technikákkal soha nem észleltek. Ha egymilliárd molekula van a levegőben, és az egyik metán, akkor azt a műszer képes észlelni.

Szivárgás váratlan helyeken

Egy adott napon több metánforrásra is akadhatnak. Metán származhat egy földalatti gázvezetékből. Az ilyen szivárgások néha hónapokig vagy akár évekig észlelés nélkül maradhatnak. Amikor azonban elhaladunk egy lakóutcán, közel egy körforgalomhoz, a műszerek hirtelen jeleznek. A metánmérő eszköz 2-től 1000 ppm-ig ugrásszerűen regisztrálja a légköri metánt.

Ezer ppm (parts per million) 500-szor több a szokásosnál. A metánszivárgás tehát megerősítést nyert.

A protokoll szerint levegőmintát kell venni, hogy a laborban további elemzés céljából azt felhasználhassák. Így “felfedezhetik, mi a szivárgás forrása”.

Folytatják a keresést, és ismét egy lakóutcán a műszereik enyhe kiugrást mutatnak. Fel-alá járkálnak az úton, a gázmintavevő fúvókával közel az út repedéseihez. Valóban üvegházhatású gázok szivárognak ki egy csővezetékből valahol a föld alatt a házak és a csatorna között, de nehéz megmondani, hogy pontosan hol.

Kép forrása: euronews

A csapat egy harmadik mintát vesz, amikor széles metáncsóvát észlel – legalább 100 méter átmérőjű – meglehetősen alacsony gázkoncentrációval. A forrás nem éppen váratlan; a városi szennyvíztisztító telep. Bár a gáz ezen a területen diffúz, valójában viszonylag nagy nettó üvegházhatású gázforrás.

Az ilyen létesítményekből származó metánt természetes eljárásokkal állítják elő, és az üzem megfelelő módosításával ténylegesen befoghatók és üzemanyagforrásként használhatók fel.

Az elsődleges feladatuk ebben a munkában, hogy ne csak megtalálják a szivárgásokat, hanem számszerűsítsék is azokat.  Összeállítják a legnagyobb kibocsátási források rangsorát, és tájékoztatják a közműveket, valamint a városi hatóságokat.

A “kémiai ujjlenyomatok” ellenőrzése

A mintákat végül az egyetemi laboratórium munkatársaihoz viszik, hogy megmérjék a gázban lévő izotópokat – ezek az értékek a metánban lévő „kémiai ujjlenyomatokat” mutatják, és kiderítik, hogy a forrás háztartási gázból származik-e fűtéshez és főzéshez, vagy más biogén folyamatokhoz.

A kutatócsoport célja, hogy gyors és rendkívül érzékeny metánészlelési technológiájukat széles körben alkalmazzák a korábban láthatatlan szivárgások megtalálására és megszüntetésére.

A metán a második legfontosabb üvegházhatású gáz, és ez az egyik legfontosabb lehetőség az emberek éghajlatra gyakorolt ​​hatásának csökkentésére.

Az olaj-, és gáziparból származó nagy metánszivárgások jelentős része nagyüzemekből származik, és a már meglévő módszerekkel orvosolhatók. Azonban a kisebb szivárgások, amelyeket most térképeznek fel, történelmileg nem voltak prioritások.

A metánt egyértelműen azonosította az IPCC legutóbbi jelentése. Célul kell venni minden olyan tevékenységet az emberi életben, amely csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Figyelembe véve a metán éghajlatra gyakorolt ​​melegítő hatását, a szivárgások csökkentésével jelentősen mérsékelhető a légköri metán koncentráció. Egy nemrégiben végzett tudományos tanulmány kimutatta, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkenthető a metánkibocsátás. Ha ezt megtesszük, akkor a század közepére negyed fokos, 2100-ra pedig akár fél fokos felmelegedést is megelőzhetünk. És ez valóban jelentős része annak a felmelegedésnek, amelyet várunk.