Alig volt 2021-nél melegebb év a megfigyelések kezdete óta

Globálisan 2021 0,3 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991-2020-es sokéves átlaghőmérséklet, és 1,1-1,2 fokkal volt melegebb az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti átlaghoz képest.

A jelentés az üvegházhatású gázok rekordmennyiségét is feltárta.

2021 nagyon forró év volt, az ötödik a rangsorban. Az elmúlt hét évben csak 2015 és 2018 volt nála hűvösebb. Sok szakértő mára meg van győződve arról, hogy a globális felmelegedés hozzájárul az elmúlt években megfigyelt természeti katasztrófák számának növekedéséhez: szélsőséges viharok, egy nagy hőkupola Észak-Amerikában, ahol 50 Celsius-fok közeli hőmérsékletet regisztráltak Kanadában, és még sok más, ilyen hasonló esemény is történt.

Észak-Amerika egyes részei kiemelkedtek a szélsőséges időjárásukkal. Különösen az Egyesült Államokban és Kanada egy részén nagy anomáliák voltak. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is voltak meleg anomáliák, és volt néhány hideg anomália is, különösen Szibéria nyugati részén.

A tavalyi nyár Európában is a legmelegebb volt. Szicíliában a hőmérő higanyszála elérte a 49 Celsius-fokot. Ez a hőhullám hozzájárult a pusztító erdőtüzekhez Dél-Európában.

A változó éghajlat nem csak magasabb hőmérsékletet jelent, hanem szélsőséges időjárási eseményeket is kiváltott. Pusztító árvizek voltak Németországban és Európa más részein idén nyáron.

Nem meglepő, hogy az elmúlt hét év ezt a növekvő tendenciát mutatta – nő a szén-dioxid-kibocsátás, és így a hőmérséklet is.

A tudósok azonban valami váratlant találtak: a metán növekedési üteme a légkörben már második éve a normális szint kétszerese volt. Éves rekordot ért el; körülbelül 1876 ppb-t. A metán nagyon fontos üvegházhatású gáz, és ez aggodalomra ad okot.

A metán csak pár évtizedig marad a levegőben, míg a szén-dioxid évszázadokig.

Molekulánként a metán a szén-dioxid hőjének több tucatszorosát fogja fel.

Azonban nem 2021 volt az eddigi legmelegebb év. Európában az éves átlaghőmérséklet még a legjobb tízbe sem került be – bár minden idők legmelegebb nyara volt.

Szerencsére a La Nina óceáni és légköri jelenség jelenleg lehűti a bolygót – de ez nem tart örökké.

Jelenleg az úgynevezett “La Nina” fázisban vagyunk, ami az ENSO ciklus egyfajta hűvös szakasza. Ezért volt az, hogy a tavalyi év nem volt rekord meleg, bár a CO2 szint magasabb volt, mint valaha. Ha nézzük a hosszú távú trendeket, az elmúlt néhány év egyértelműen melegebb volt, mint korábban.

Az erdőtüzek, az áradások és a hőhullámok csak néhány a szélsőséges időjárási esemény közül, amelyek a világon az éghajlatváltozás felgyorsulásával egyre rendszeresebbé válnak.

Tudósok, aktivisták és egyre több politikus szerint ezeknek az éghajlati eseményeknek arra kell ösztönözniük a vállalatokat, hogy megkétszerezzék erőfeszítéseiket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Ehhez azonban nem biztos, hogy elegendő a kibocsátás csökkentése; a kormányoknak készen kell állniuk az alkalmazkodásra.

Két módon kell sürgősen reagálnunk az éghajlatváltozásra. Az egyik az, hogy csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy megállítsuk a légkörben való felhalmozódást.

A másik az, hogy jobban fel kell készülnünk a szélsőséges időjárásra, és alkalmazkodnunk kell az éghajlatváltozáshoz, amelyet már nem kerülhetünk el. Az éghajlatváltozás ugyanis folyamatosan zajlik.

A tudományos modellezés pontosabbá és precízebbé vált, és “ezért meg tudjuk mutatni, hogy ha intézkedéseket teszünk, akkor talán a légkör nem téved feltérképezetlen területekre.

A legutóbbi glasgow-i COP26 klímacsúcson a résztvevők ígéretet tettek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti átlaghoz képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák, bár ennek a célnak a teljesítése korántsem garantálható.