Hárommillió embert veszélyeztetnek a jeges tavak árvizei

Világszerte 30 országban 90 millió ember él, 1089 jeges tavat tartalmazó medencében. Közülük 15 millióan (16,6 százalék) élnek egy jeges tó 50 kilométeres körzetében – áll a Nature Communications új tanulmányában.

A 9,3 millió főt számláló globálisan kitett lakosság többsége (62 százaléka) Ázsia magashegységi régióiban él. Mindössze négy nagy népességű ország tette ki a globálisan kitett lakosság több, mint 50 százalékát: India, Pakisztán, Peru és Kína.

A jeges tavak veszélyének kitett globális lakosságnak mindössze két százaléka (300.000) él egy vagy több gleccsertó 5 kilométeres körzetében, és ezek többsége – 66 százaléka, 198.000 ember él Ázsia magashegységi régióiban. Ezen a területen élnek a legközelebb az emberek a jeges tavakhoz, ugyanis egymillió ember egy jeges tó folyásirányában, 10 kilométeren belül lakik, ahol a korai figyelmeztetési idő valószínűleg túl rövid a hatékony cselekvéshez.

A kutatók a medencéket négy hegyláncba csoportosították: Ázsia magashegységi régiója, Európai-Alpok, Andok és a Csendes-óceán északnyugati része. A fennmaradó 131 tó (12 százalék) ezeken a tartományokon kívül eső medencékben, úgynevezett „Magas-sarkvidéki és távoli országokban” találhatók.

Emberek és jeges tavak

Az ICIMOD vagy az Integrált Hegyi Fejlesztés Nemzetközi Központja, egy regionális kormányközi tanulási és tudásmegosztási központ, a jeges tavakat a következőképpen határozza meg:

A víz hirtelen kiszabadulása egy gleccserolvadék által táplált tóból, amely a gleccser oldalán, előtt, belsejében, alatta vagy felszínén keletkezett.

A jeges tavak potenciálisan veszélyeztethetik az emberek életét, megélhetését és a regionális infrastruktúrát.

A kutatók azt találták, hogy nem a jeges tavak mérete vagy száma határozta meg az embereket érintő kockázatot, hanem a veszélyeztetett emberek száma nagymértékben megnövelte a jeges tavak globális hatását, különösen Ázsia magashegységi régiójában és az Andokban.

Például Grönland szigetén található a legtöbb és legnagyobb területű jeges tó, azonban senki sem lakik ilyen területeken, így nulla veszélyességi pontszámot ad.

Az elemzett 1089 darab gleccsermedence közül a legveszélyesebb Pakisztánban (Khyber Pakhtunkhwa-medence), Peruban (Santa-medence) és Bolíviában (Beni-medence) található, ahol 1,2 millió, 0,9 millió, illetve 0,1 millió ember van kitéve a jeges tavak hatásának.

A tanulmány azt is megjegyezte, hogy az Andok gleccserei az elmúlt 20 évben fokozódó mértékben olvadtak az éghajlatváltozás hatására. Ez számos glaciális tó növekedéséhez vezetett, és ennek következtében a veszélyeztetett emberek száma is több lett. A jeges tavak száma az Andok régióban 93 százalékkal, míg Ázsia magashegységi régiójában 37 százalékkal nőtt az egész időszakban.

Ezzel a növekedéssel párhuzamosan nőtt a gleccsertavak közelében élő populációk száma is. 1941 óta csak a perui Huaraz város lakossága 100.000-rel nőtt.

Sonam Wangchuk újító és környezetvédő Narendra Modi indiai miniszterelnökhöz fordult, hogy sürgős beavatkozást kérjen Ladakh régió védelmében. Az éghajlati változások figyelemmel kísérhetők a Himalájában, 25 gleccsertó és víztest esetében 2009 óta nőtt a víz kiterjedési területe. A jeges tavak gyors megjelenése és vízhozam növekedése miatt gyakran nincs elegendő idő a folyásirányban fekvő lakosság hatékony figyelmeztetésére és az intézkedések megtételére, különösen a forrástótól 10-15 kilométeren belül elhelyezkedő települések esetében.

Sürgősen fejlesztésekre van szükség a korai figyelmeztető rendszerek tervezésében, az evakuálási gyakorlatok és a közösségi tájékoztatás egyéb formái mellett, hogy gyorsabban lehessen figyelmeztetni és vészhelyzetben fellépni ezeken a fokozottan kitett területeken.