A „klímaszorongás” már klinikai diagnózis?
2023. július. 03 10:37Hivatalos diagnózisok vagy elismert kezelések hiányában a klímaváltozás elleni kollektív fellépés hatékony megoldás lehet az éghajlati szorongás kezelésére.
A világ legelismertebb klímaszakértőiből álló Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik jelentését a klímaválságról a „végső figyelmeztetés” címen jelentette meg. Számos mentális egészségügyi kihívást vázolt fel, melyet az emelkedő hőmérséklet okozhat. Az átélt szélsőséges események traumákkal, maradandó károsodással, valamint a megélhetés és a kultúra elvesztésével járhat.
A jelentés következtében a Sydney Harbour Bridge-t blokkoló klímatüntető börtönbüntetését egy bíró hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy éghajlati szorongást diagnosztizáltak nála.
De mi az a „klímaszorongás”?
Ez egy normális érzelmi reakció egy valós és közvetlen fenyegetésre? Vagy ez egy olyan állapot, amely klinikai kezelést igényelhet?
A pánik, aggodalom és félelem érzése
Ahogy az emberek egyre jobban – a saját bőrükön érzékelik – az éghajlattal kapcsolatos események sorát, sokan azon kaphatják magukat, hogy aggódnak, dühösek és szomorúak a bolygó állapota miatt.
Az „éghajlati szorongás” egyfajta pánik, aggodalom és félelem, ami az éghajlatváltozás következményei és bizonytalanság miatt érzékelhető. Az „éghajlati szorongás” kifejezést néha összekeverik az „ökológiai szorongással”, amelyet egyes egészségügyi szakemberek és kutatók a tágabb ökológiai problémák miatt érzett szorongásnak neveznek. A kutatók szerint az éghajlati szorongást környezetünk alakíthatja ki. Például, hogy milyen típusú médiát látunk az éghajlatváltozással kapcsolatban, hogyan érzik magukat a körülöttünk élő emberek, vagy hogyan reagálnak közösségeink és kormányaink. A kutatások azt mutatják, hogy az éghajlati szorongás világszerte érezhető, különösen a fiatalok körében.
Az éghajlati szorongást azonban hivatalosan nem ismerik el állapotként vagy mentális egészségügyi rendellenességként a pszichológusok, pszichiáterek és más egészségügyi szakemberek által használt diagnosztikai kézikönyvekben. Valójában sok kutató és egészségügyi szakember óva int attól, hogy ezt az érthető és várt választ medikalizálják.
Természetes válaszok a veszélyekre
Tudjuk, hogy a szorongás egy beépített természetes reakció, amit veszélyhelyzetben érezünk. Az ilyen érzések arra késztetnek bennünket, hogy felkészüljünk a jólétünket és biztonságunkat fenyegető veszélyekre, és elhárítsuk azokat.
Például a szorongás segíthet rajtunk, amikor vadon élő állattal találkozunk, de segíthet felkészülnünk egy nehéz vizsgára is.
A legfrissebb éghajlati jelentés azt mutatja, hogy az embereknek sok mindenre kell felkészülniük és tenniük kell, ha csökkenteni akarják az éghajlatváltozás veszélyeit. Bizonyos mértékig az embereknek meg kell tapasztalniuk az éghajlati szorongást ahhoz, hogy lépéseket, változtatásokat eszközöljenek a fenntartható jövőért.
De a szorongás rettenetesen nyomasztóvá válhat, és megfelelően diagnosztizálható klinikai szorongásos rendellenességként. A Mentális Egészségzavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében (DSM-5) a szorongásos zavarokat a tartós, túlzott és általában a fenyegetéssel aránytalan szorongás jellemzi.
A kutatások azt mutatják, hogy az éghajlati szorongás befolyásolhatja az emberek azon képességét, hogy munkába járjanak vagy tanuljanak, koncentráljanak, aludjanak, vagy akár a barátaikkal és családjukkal töltsék el az időt.
Az egészségügyi szakemberek számára az a kihívás, hogy megállapítsák, az éghajlatváltozás természetéből adódóan az éghajlati szorongás tartósnak vagy túlzottnak tekinthető-e. Függetlenül attól, hogy az éghajlati szorongást jelenleg klinikai diagnózisnak tekintik-e vagy sem, egyértelműen szükség van az ezt tapasztaló emberek támogatására.
Az éghajlati szorongás végleges haszna
Míg az éghajlati szorongás negatív hatással lehet a mentális jólétre, 32 ország kutatási eredményei azt mutatják, hogy egyesek az éghajlati szorongást a környezet megóvására fordítják, például környezetbarát magatartással és környezetvédelmi aktivizmussal, például klímatüntetésekkel.
Az ausztrál adatok azt mutatják, hogy az „ökológiai harag” átélése – ami az ökológiai problémákkal kapcsolatos haragra vagy frusztrációra utal – jobb mentális egészségi eredményekhez vezet, és az éghajlati válsággal való elkötelezettség kulcsfontosságú érzelmi mozgatórugója.
Minél nagyobb az éghajlatváltozással kapcsolatos frusztráció és intenzívebb a düh, annál inkább a probléma megoldása érdekében tesznek személyes lépéseket, jelentősebb tetteteket, próbálkozásokat. Ez azt sugallja, hogy a dühösség néhány embert arra késztet, hogy tegyen valamit az éghajlatváltozás ellen.
A földön maradva
Hivatalos diagnózisok vagy elismert kezelések hiányában a klímaváltozás elleni kollektív fellépés hatékony megoldás lehet az éghajlati szorongás kezelésére.
És vannak más dolgok is, amelyeket az emberek tehetnek az éghajlati szorongás kezelésére. Amíg további kutatások folynak az éghajlati szorongás leghatékonyabb stratégiáinak megtalálásához, az egészségügyi szakemberek a következőket javasolják :
- Több időt kell tölteni a természetben
- Meg kell tanulni kezelni a nyugtalanító érzelmeket
- Támogatást kell keresni, támogató közeget
- Szüneteket kell tartani a kiégés megelőzésére
- Apró mindennapi cselekvéseket kell végezni öngondoskodás céljából
- A bolygót segítő kis akciók elősegíthetik az önrendelkezés és a jólét érzését is.
Amikor az éghajlati szorongás letaglóz vagy elhatalmasodik, fontos lépés lehet egy „klímatudatos” egészségügyi szakember támogatása.