Súlyos kockázatokat hordoz, hogy már a hegyekben is eső hull a hó helyett

Egy új tanulmány szerint a Himalájában és az északi félteke más hegységeiben valószínűleg 15 százalékkal több eső fog esni minden 1 °C fokos hőmérséklet-emelkedéshez kapcsolódóan.

Az éghajlatváltozás hatására az északi félteke hegyvidékein egyre intenzívebbé válnak az esőzések, ezzel megnövelve az esélyét a néhány órától egy napig tartó szélsőséges csapadékmennyiségnek – állapította meg a Nature folyóiratban megjelent tanulmány. A havazásról az esőre való átállás növelheti az olyan katasztrófák kockázatát, mint az árvizek, földcsuszamlások és a talajerózió.

„A világ népességének egynegyede hegyvidéki régiókban él, vagy azokból eredő folyók mentén” – mondta Mohammed Ombadi, a tanulmány elsőszámú szerzője. „Ez a kockázat közvetlenül érinti az embereket” – tette hozzá.

A fenti képen a szélsőséges esőzések várható kockázatának növekedése látható az évszázad végére. A legsötétebb kék színű területeken 8-szor nagyobb valószínűséggel fordul elő extrém esőzés az 1950-1979-es időszak átlagához képest. Kép forrása: Mohammed Ombadi/Berkeley Lab

Az eredmények hangsúlyozzák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási tervek kidolgozásának fontosságát a természeti és épített környezet védelme érdekében, ugyanis a világ népességének 26 százaléka él hegyvidéki régiókban vagy közvetlenül az alatt.

A Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium és a Michigani Egyetem kutatói az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) légköri reanalízis (ERA527) adatait használták az 1950 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan. Számítógépes modellekre támaszkodtak a jövőbeli előrejelzésekhez.

A történelmi adatsorok (1950-2019) és az éghajlati modell előrejelzések (2024-2100) kombinálásával a kutatók megvizsgálták a szélsőséges csapadékmennyiség növekedését a rendelkezésre álló adatkészletekben.

Az 1950-2019-es adatok már azt mutatják, hogy az északi félteke hegyvidékein az átmenet a havazásról az esőzésre már megindult. További 15 százalékkal fog növekedni az eső mennyisége a havazás rovására minden 1 fokos hőmérséklet-emelkedés után. 2 fokos emelkedés esetén 30, míg 3 fokos hőmérséklet növekedés esetén 45 százalékkal nőne a világon az eső menniysége.

Nem minden hegyvidéki régió van nagy veszélyben. A Himalája és az Észak-Amerikában a Kaszkádok, Sierra Nevada és Kanadától Dél-Kaliforniáig terjedő tengerparti vonulatokat jobban fenyegeti a jelenség, mint a Sziklás-hegységet vagy az Alpokat – mutatták ki az eredmények.

„A Himalája egyike azon veszélyes régióknak, ahol a szélsőséges esőzések fokozott kockázatát látjuk. Valójában adataink azt mutatják, hogy a Himalájában valószínűleg nagyobb mértékű növekedés tapasztalható, mint más hegyvidéki régiókban” – mondta Ombadi.

A kutatók azt feltételezik, hogy a nagyobb kockázatot a légköri dinamika változásai okozhatják.

A kutatócsoport nem vette figyelembe a déli féltekén található hegyvidéki régiókat a műholdfelvételek előtti korszakból (1979 előtt) származó adatok ritkasága miatt. Kifejtették, hogy ez torzításokhoz vezethet az alapidőszak (1950–1979) becsléseiben. „Az in situ megfigyelések ilyen hiánya kifejezetten hegyvidéki régiókban gyakoribb” – írták tanulmányukban.

.