Egy éve a kritikus határ felett van a globális átlaghőmérséklet

2024. július. 09 21:52

Júniusban ismét rekordmeleg volt a bolygó, így már több mint egy éve tart ez a sorozat. A levegő hőmérséklete mellett a világóceán felszíni hőmérséklete is hasonló tendenciát mutat.

Hőmérséklet

Bár hazánkban csak a top 5-be jutott be, globálisan a mérések kezdete óta nem regisztráltak olyan meleg júniust, mint a 2024-es. A levegő átlaghőmérséklete 16,66 °C volt, ami 0,67 °C-kal haladja meg az 1991–2020 közötti időszak júniusi átlagát, és 0,14 °C-kal a korábbi, 2023 júniusában beállított csúcsértéket. Ez zsinórban már a tizenharmadik hónap, amely a legmelegebb a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat jelentése szerint az év adott hónapjára vonatkozóan. Bár akkor is szokatlan volt, rekordok hasonló sorozata történt 2015/2016-ban is. A különbség annyi, hogy a mostani mérések meghaladják a 9 évvel ezelőttit.

A hónap 1,5°C-kal haladta meg az 1850-1900 közötti, az iparosodás előtti időszakra vonatkozó júniusi átlagot, így ez a tizenkettedik egymást követő hónap, amikor eléri vagy meghaladja a középhőmérséklet az 1,5°C-os küszöböt. A globális átlaghőmérséklet az elmúlt 12 hónapban (2023. július – 2024. június) példátlanul magas volt, 0,76°C-kal haladta meg az 1991-2020 közötti időszakot, és 1,64°C-kal az 1850-1900 közötti iparosodás előtti átlagot.

Globális átlagos felszíni hőmérséklet anomália az 1991-2020-as időszakhoz viszonyítva, 1979 és 2024 között, minden júniusra.
Adatbázis: ERA5, Copernicus Climate Change Service/ECMWF. 

Európában ezúttal is csak a második helyre ért fel a hatodik havi középhőmérséklet, viszont így is 1,57°C-kal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak júniusi átlagát. Leginkább a délkeleti régiókban és Törökországban voltak átlag felettiek a hőmérsékletek, ugyanakkor Nyugat-Európában, Izlandon és Északnyugat-Oroszországban a szokásos vagy annál kissé hűvösebb volt.

2024 júniusában a tengerfelszín hőmérséklete (SST), amelyet a 60. szélességi körök között mérnek, 20,85 °C volt, ami még mindig rekord a hónapban. Ez egymás után már a tizenötödik ilyen hónap.

De miért is fontos ez a másfél fok?

A párizsi egyezmény, vagy Párizsi Megállapodás miatt. Az aláíró országok (az USA kivételével az összes ország) ugyanis ebben vállalták a klímaváltozást befolyásoló üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását, illetve azt, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 °C alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest. A későbbiekben pedig visszaszorítják ezt az értéket 1,5 fok alá. Ez a 1,5 és 2 fokos határérték a bolygó átlaghőmérsékletére vonatkozik, húsz-harminc éves időszakra.

Csapadék és jégsapkák

A csapadékviszonyokat tekintve 2024 júniusa az átlagosnál csapadékosabb volt Izlandon, Közép- és Délnyugat-Európa nagy részén, a heves esőzések pedig árvizekhez vezettek Németország, Olaszország, Franciaország és Svájc egyes régióiban. Ezzel szemben Írország, az Egyesült Királyság nagy része, Skandinávia, Dél-Olaszország és Kelet-Európa nagy része, különösen a Fekete-tenger környéke az átlagosnál szárazabb volt.

A sarkvidéki tengeri jég kiterjedése júniusban is elmaradt az ilyenkor szokásostól 3%-kal, míg az antarktiszi tengeri jég kiterjedése 12%-kal volt az átlag alatt. Ez a második legkisebb júniusi jégmennyiség, csak a tavalyi mérés előzi meg, akkor 16% volt a különbség.

A tengerfelszín hőmérsékletének anomáliái és szélsőségei 2024 júniusában. A színkategóriák az 1991–2020 közötti referencia-időszak hőmérsékletére  vonatkoznak. Az extrém („leghidegebb” és „legmelegebb”) kategóriák az 1979–2024 közötti időszak rangsorán alapulnak. Az értékeket csak a jégmentes óceánokra vonatkoznak. A 2024 júniusában tengeri jéggel és jégtáblákkal borított területek világosszürke színnel jelennek meg.
Adatbázis: ERA5, Copernicus Climate Change Service/ECMWF.

Forrás és képek: Copernicus

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás