A szélsőséges időjárás korszakába léptünk– milyen hatásokkal jár ez számodra?

2025. október. 16 10:29

A szélsőséges időjárás új korszaka már nem a jövő hazánkban. Egyre gyakoribbak a hőhullámok, özönvizek és viharok. Mit tehetünk ellene, és hogyan alkalmazkodhatunk?

Az elmúlt évtizedekben Magyarország időjárása látványosan megváltozott. A korábban kiszámítható négy évszak ma már sokszor egymásba olvad: a tavasz hirtelen vált át nyárba, az ősz pedig gyakran télbe torkollik pár hét alatt. A hőmérséklet lassan, de biztosan emelkedik, a csapadék pedig egyre szélsőségesebben oszlik el.

Melegebb telek, forróbb nyarak, szélsőséges csapadék

Az elmúlt 30 év adatai alapján Magyarországon az éves középhőmérséklet több, mint 1,5 °C-kal emelkedett. A tél egyre enyhébb, a hóesés ritkább. Ezzel szemben a nyarak gyakran rekordmelegek – a 40 °C körüli hőmérséklet már nem ritka jelenség. 

A csapadék mennyisége összességében nem változott sokat, viszont eloszlása drasztikusan átalakult. Hosszú, csapadékmentes időszakok után hirtelen jönnek az özönvízszerű esők, villámárvizek. Ez komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot és a városi vízelvezető rendszereket is.

Miért lesz egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás?

A Föld átlaghőmérsékletének növekedése nemcsak a hőmérő higanyszálát emeli egyre magasabbra, hanem a légkör dinamikáját is átalakítja.

A globális felmelegedés és a légköri áramlások

A sarkvidékek gyorsabban melegszenek, mint az Egyenlítő környéke, ez pedig gyengíti a poláris örvényt. Az instabillá váló áramlás miatt a ciklonok és anticiklonok hosszabban maradnak egy-egy térség fölött, így egy-egy vihar vagy hőhullám hosszú napokig, akár hetekig is elhúzódhat.

A városiasodás hatása

A városi hőszigetek tovább fokozzák a helyi melegedést. Az aszfaltozott és beépített területek elnyelik a hőt, éjszaka lassabban hűlnek le. Így például Budapest belvárosa akár 5 °C-kal is melegebb lehet a környező településeknél. 

Magyarország legszélsőségesebb időjárási eseményei

2022-ben az ország több mint fele súlyos aszállyal küzdött. A Duna és a Tisza vízszintje rekordalacsony volt, miközben több napon át 38–40 °C-os hőség uralkodott. A mezőgazdasági károk milliárdos nagyságrendűek voltak.

A következő évben már a túl sok víz jelentett gondot. Májusban és júniusban több tucat jégeső pusztított, egyes térségekben dió nagyságú jégdarabok estek. A mezőgazdasági biztosítók kifizetései meghaladták az előző év rekordját is. 

 

Mit jelent ez a mindennapokban?

A szélsőséges időjárás nemcsak a természetet érinti – mindennapi életünkre is komoly hatással van. Az extrém hőség fokozza a hőstresszt, különösen az idősek és krónikus betegek körében. A pollenszezon is hosszabbodik, ami súlyosbítja az allergiás panaszokat.

Gazdasági szinten a mezőgazdaság, az energiatermelés és az ivóvízellátás is kiszolgáltatottabbá válik. Az energiaigény nyáron az egekbe szökik, miközben a vízkészletek apadnak. 

Hogyan alkalmazkodhatunk az új éghajlati korszakhoz?

Az alkalmazkodás kulcsa a tudatos felkészülés és az okos várostervezés.

  • Az árnyékolt, zöldfelületekkel borított városrészek, az esővíz-visszatartás és a természetes vizes élőhelyek megőrzése segíthetnek csökkenteni a szélsőségek hatását.
  • Egyéni szinten is tehetünk: használjunk energiatakarékos berendezéseket, ültessünk fákat, és figyeljünk a vízhasználatunkra. Ezek az apró lépések együttesen komoly hatást gyakorolhatnak. 
  • Csökkentsük az autóhasználatot – válasszuk a gyaloglást, biciklit, tömegközlekedést. 
  • Vásároljunk helyi termékeket, így kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe.
  • Komposztáljunk, szelektáljunk és csökkentsük a pazarlást. 
  • Támogassunk zöld kezdeményezéseket a közösségünkben. 
Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Kettősfronthatás

A frontra érzékenyeknél gyakrabban fordulhat elő fejfájás, migrén, fáradékonyság, levertség, alvászavar, nyugtalanság, koncentrációs problémák, tompább reflexek, ingerültség, hangulatingadozás.

A légnyomás emelkedik.