Ilyen volt a Leonardo ciklon felülről, ami Portugáliát és Spanyolországot sújtotta

A Leonardo nevű extratrópusi vihar néhány nappal ezelőtt alakult ki az Atlanti-óceán északi része felett, majd gyors erősödést követően elérte az Ibériai-félszigetet és Észak-Afrika egyes részeit. A rendszer rendkívüli csapadékmennyiséget, heves szelet és veszélyes tengeri viszonyokat hozott magával, több térségben súlyos károkat okozva.

A Copernicus Sentinel–3 műhold 2026. február 3-án készített felvételein jól látható, ahogy a kiterjedt viharrendszer eléri az Ibériai-félszigetet. A Leonardo vihar hatalmas óceáni területet fedett le, a hozzá kapcsolódó, fejlett légköri frontok több száz kilométeren keresztül húzódtak az Atlanti-óceán felett, jelezve a rendszer rendkívüli erejét.

European Union, Copernicus Sentinel-3 imagery

A vihar február 3-án csapott le Spanyolország déli részére és Észak-Afrikára, ahol heves esőzéseket és kiterjedt áradásokat idézett elő. Andalúzia több térségében 24 óra alatt 200–400 milliméter csapadék hullott, ami számos folyó kilépéséhez és lakott területek elöntéséhez vezetett.

A kialakult veszélyhelyzet miatt a Copernicus Vészhelyzet-kezelési Szolgálat (CEMS) Gyors Térképezési rendszere is aktiválásra került (EMSR864). A szolgálat célja részletes árvízi kiterjedéstérképek készítése volt, amelyek segítséget nyújtanak a hatóságoknak a károk felmérésében és a védekezési munkálatok megszervezésében.

A vihar nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeren is komoly problémákat okozott. A Copernicus Sentinel–1 radaros műholdfelvétele, amely 2026. február 4-én 06:18 UTC-kor készült, jól mutatja a Leonardo hatását az Alborán-tenger térségében. A tenger felszínén hosszú, a szél irányába rendeződő csíkszerű mintázatok figyelhetők meg, amelyeket az erős szelek és a felszíni érdesség változásai hoztak létre.

European Union, Copernicus Sentinel-1 imagery

Az intenzív szél és a háborgó tengeri viszonyok jelentősen megzavarták a hajóforgalmat, több kulcsfontosságú kikötőt – köztük Gibraltárt és Algecirast – ideiglenesen le is kellett zárni.

A Spanyolország és Marokkó között húzódó Gibraltári-szoros a világ egyik legforgalmasabb tengeri átjárója, így az itt tapasztalt extrém időjárási események komoly gazdasági és közlekedési hatással járnak. A Copernicus Sentinel–1 műhold adatai kulcsszerepet játszanak a tengeri állapotok folyamatos megfigyelésében, hozzájárulva a hajózás biztonságához, a kikötők üzemeltetéséhez és a vészhelyzeti tervezéshez.