Mi magunk okozzuk a földrengések nagy részét

A legfrissebb jelentések szerint közel 730 földrengést tulajdonítható az emberi tevékenységnek.

A HiQuake (human-induced earthequake) egy olyan globális adatbázis, amit a holland Nederlandse Aardolie Maatschappij (NAM) olajtársaság 2016-os ülésén hozták létre.  A NAM a találkozót a holland Groningen gázmezőn létrejött ember által okozott földrengésekről tartotta.

Az indukált szeizmikusság, olyan szeizmikus eseményekre utal, amelyek jellemzően földrengések és amelyeket részben vagy teljes mértékben emberi tevékenység okoz.
A leggyakrabban jelentett emberi tevékenységek, amelyek földrengésekhez vezettek, a bányászathoz és a víztározók felduzzasztásához kapcsolódnak. Az utóbbi években jelentősen nőtt a folyadék-befecskendezéses olajkitermelés (fracking) által indukált földrengések száma.

A leggyakrabban jelentett maximális nagyságrendű földrengés a hármas és négyes erősség között van.
A HiQuake legnagyobb földrengése 7,9-es  volt, és 2008-ban Kínában fordult elő. Az ilyen nagy földrengéseket leginkább természetes eredetű tektonikai stressz okozza, de elképzelhető az is hogy kisebb emberi eredetű stresszváltozásokból származik.

A HiQuake adatbázis segítségével átfogóbban megérthetjük az indukált földrengések mechanizmusát és segíteni fog a társadalomra gyakorolt ​​hatásuk kezelésében.
A HiQuake, bár hiányos adatbázis, nagyobb globális képet nyújt, mint amihez korábban valaha bárki is hozzáférhetett.
Szinte lehetetlen tudományosan bizonyítani, hogy egy földrengés teljes mértékben emberi tevékenység által okozott, ezért számos esetben erősen vitatott.
Például az Egyesült Államokban nagy viták merültek fel a hidraulikus rétegrepesztések által keltett szeizmikus események esetében.

Az Amerikai Földtani Egyesülés (USGS) foglalkozik a hidraulikus rétegrepesztést és szennyvízkezelést körülvevő mítoszokkal és tévhitekkel.
Nem a hidraulikus rétegrepesztés okozza a legtöbb indukált földrengést, hanem a szennyvízelvezetés az egyik legfontosabb oka a közép-amerikai földrengések utóbbi években tapasztalható növekedésének.
A hidraulikus rétegrepesztés nagyobb valószínűséggel indukálja a szeizmikus aktivitást a folyamat során használt szennyvíz elhelyezésével. A szennyvízelvezetés a víz, a homok és a vegyi anyag mellékterméke, amelyet a kőzetből származó szénhidrogének hidraulikus törésénél használnak. Ez a nagynyomású szennyvíz feltörheti a kőzeteket és  “megolajozza” a repedéseket.
A HiQuake adatok azt mutatják, hogy 29 olyan projekt helyszín van, ahol a földrengések a hidraulikus rétegrepesztés maga okozta, 36 olyan helyszín, ahol a rengések szennyvízelvezetéssel indukáltak, és 12 olyan helyszín, ahol az olaj, a gáz és a szennyvíz nem okolható külön-külön a földrengések okaiként.

A hidraulikus rétegrepesztés lehetséges kockázata politikai és társadalmi vitához vezetett.
Az azonban, hogy egy nemzet lehetővé teszi-e a hidraulikus rétegrepesztést, azt az irányító testületnek kell eldönteni, de e döntésnek tudományos kutatáson kell alapulnia, nem pedig a lakosság véleményén.

A HiQuake adatai olyan kiadványokból származnak, amelyek közel száz évig visszamenőleg terjednek.

Bár az emberi eredetű földrengések ritkán okoznak anyagi kárt, bizonyos esetek jelentős problémát jelenthetnek. Ilyenek például Oklahoma szénhidrogéntermelő területei a HiQuake szerint.
Az indukált földrengések pusztításának potenciális lehetősége egyre nő, mivel a projektek nagysága és a lakosság sűrűsége is növekszik. Ezért a HiQuake szerint hatékony irányítási stratégiára van szükség.
Az ember által indukált földrengések teljes kiküszöbölése érdekében meg kell állítani minden olyan emberi tevékenységet, amely befolyásolja a Föld kérgén fellépő erőket.
Ez nem praktikus egy olyan világban, ahol az erőforrásigények egyre növekednek, a népességnövekedés és fejlődés miatt.

Az indukált földrengések kockázatát azonban az okuk további kutatásával és a projektek helyének a lehető legteljesebb mértékű felmérésével lehet megelőzni még a műveletek megkezdése előtt.
A HiQuake folyamatosan frissülő adatbázis, melyet az új tudományos kutatások fényében folyamatosan fejlesztenek.