A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) friss értékelése szerint Európa egészét tekintve a 2026-os nyár a harmadik legmelegebb volt az ERA5 adatsorában. A június–augusztusi átlag 1,17 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak átlagát. A nyugati országokban azonban még ennél is szélsőségesebb volt a helyzet: ott 21,69 fokos átlaghőmérsékletet mértek, ami 2,54 fokkal magasabb a sokévi átlagnál, és új rekordot jelentett. A korábbi csúcsot a hírhedten forró 2003-as nyár tartotta.

A hőség ráadásul szokatlanul korán kezdődött. Már május végén jelentős hőhullám érte el Nyugat-Európát, majd a nyár folyamán újabb és újabb forró időszakok következtek.

Idén 17 olyan nap volt, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

Ez jóval több a 2003-ban feljegyzett 11, illetve a 2025-ös 7 napnál.

A felszíni levegő hőmérsékletének eltérései és szélsőségei 2026 nyarán (június–augusztus). A „leghűvösebb” és „legmelegebb” kategóriák az 1950–2026 közötti időszak rangsorain alapulnak. A többi kategória azt mutatja, hogyan viszonyultak a hőmérsékletek az 1991–2020 közötti referencia-időszak értékeihez. A „jóval átlag alatti/feletti” kategória az értékek alsó, illetve felső 10 százalékát, az „átlag alatti/feletti” a 33–10, illetve 90–66 százalék közötti tartományt jelöli, míg az „átlagos” kategória a középső 33 százalékot fedi le. Adatok: ERA5. Grafika: C3S/ECMWF.

A hőérzet még a hőmérsékletnél is beszédesebb

A nyár egyik legfontosabb mutatója a hőstressz volt. Ez nem pusztán a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem azt is, hogy a környezeti feltételek – például a páratartalom, a szél és a napsugárzás – együttesen mennyire terhelik meg az emberi szervezetet.

A nyár végére Európa területének 52 százalékán legalább „nagyon erős” hőstresszt regisztráltak, ami legalább 38 fokos hőérzetnek felel meg. Nyugat-Európában 41 napon keresztül volt jelen legalább erős hőstressz, ami szintén rekord. A nagyon erős kategóriába tartozó napok száma 13 volt.

A 2026 nyarán (június–augusztus) tapasztalt legerősebb hőstressz-kategória, az évszak során mért legmagasabb hőérzeti hőmérséklet (Univerzális Termikus Klímaindex, UTCI) alapján. Adatok: ERA5-HEAT. Grafika: C3S/ECMWF.

A tartós forróság és a csapadékhiány közben kiszárította a kontinens folyóit is. A CEMS és a C3S adatai szerint 1992, vagyis a mérések kezdete óta nem volt ilyen alacsony a nyári folyóvízhozam Európában. Júliusban és augusztusban egyszerre több nagy folyón – köztük a Rajnán, a Dunán, a Pón, a Loire-on, a Rhône-on és a Szajnán – is rekordközeli vagy rekordalacsony vízhozamot mértek. Ennek nemcsak természetvédelmi következményei vannak: a hajózástól és az öntözéstől kezdve a vízenergián át az erőművek hűtéséig számos területet érintett a vízhiány.

A 12 legfontosabb európai folyó nyári (június–augusztus) átlagos vízhozama 1992 és 2026 között. Az értékeket a térképen jelölt folyótorkolatoknál mért átlagos vízhozam összege alapján számították. Az oszlopok azt mutatják, hogy az adott év vízhozama meghaladta vagy elmaradt az 1992–2020 közötti átlagtól; színük a jelmagyarázat szerinti kategóriát jelöli. A térképen a folyótorkolatok jelölései ugyanezeket a kategóriákat követik. Adatok: EFAS. Grafika: CEMS/C3S/ECMWF.

A száraz és forró időjárás a tüzeknek is kedvezett. Szeptember elejéig az Európai Unióban leégett terület csaknem kétszerese volt az 2006–2025 közötti időszak azonos időszakra jellemző átlagának, különösen Spanyolországban és Franciaországban volt nagy a tűzaktivitás.

Közben Európa tengerei sem tudtak érdemben hűteni a kontinensen: több térségben rekord- vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek, az Atlanti-óceán európai partvidékén és a Földközi-tenger nyugati és középső részén pedig kiterjedt tengeri hőhullámok alakultak ki. A szokatlanul meleg tengervíz ráadásul a part menti területeken is fokozta a hőterhelést, mivel csökkentette az éjszakai lehűlést és növelte a páratartalmat.

A Copernicus összesítése alapján tehát 2026 nyara nem egyetlen kiugró hőhullámról szólt: a hőség, a szárazság, az alacsony folyóvízhozam, a tüzek és a meleg tengerek egyszerre jelentkeztek Európa nagy részén.

A nyugat-európai szárazföldi terület napi hányada, ahol a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30, 35, illetve 40 °C-ot 2026 májusa és szeptembere között. A kiemelt dátumok a hőhullámok tetőzését jelölik. Adatok: ERA5. Grafika: C3S/ECMWF.