Vigyázzunk, erősödik az UV sugárzás!

Az UV sugárzás biológiai hatékonyságát legegyszerűbben a bőrön keresztül lehet bemutatni, mivel ez van kitéve közvetlenül az UV sugárzásnak.
Az emberi bőrt védekezőképesség szerint négy fő csoportba szokták sorolni:

I. Soha nem barnul le, hamar jelentkezik a bőrpír, vöröses haj, kék szem.

II. Könnyen leég, nagyon nehezen barnul, világos haj, zöldes-kék szem.

III. Jól barnul, csak intenzív napsugárzásban ég le, sötétszőke vagy barnás haj.

IV. Könnyen barnul, ritkán ég le, sötét haj és szem.

A Napból érkező UV sugárzás az emberre a bőrön és a szemen keresztül fejti ki pozitív, illetve negatív hatását, hiszen ezeket éri közvetlenül. Extrém esetekben a bőr veszít rugalmasságából, értágulatok, ércsomók, festékfoltok, szaru megvastagodások és akár rosszindulatú daganatok (pl. melanoma) is létrejöhetnek. A normál dózisban kapott UV sugárzás kedvező, hiszen nélkülözhetetlen a D-vitamin termelésben, továbbá olyan betegségek kúrálásánál – természetesen orvosi felügyelet alatt –, mint az angolkór, pikkelysömör, ekcéma vagy sárgaság.
Amikor az ultraibolya sugárzás áthatol a bőrön és egy fotokémiai reakció eredményeként alakul ki a D3-provitamin.
A D3-vitamin részt vesz a hormon rendszer szabályzásaiban és olyan egyéb biológiai folyamatokban, mint a veleszületett immunválasz, a csontanyagcsere, a kalcium felszívódása.
Ezzel egy időben a látható hullámhossznál rövidebb hullámhosszúságú, azaz nagy energiájú sugárzások (röntgen, gamma és UV) roncsoló hatással vannak az élő szervezetekre. Ez abban nyilvánul meg, hogy megváltoztatják, illetve roncsolják az örökítőanyag szerkezetét, aminek következtében a biológiai rendszer nem tud megfelelően működni. Az UV sugárzás hidrogénkötéseket, kénhidakat képes felbontani, ezzel megváltoztatva a fehérjék térszerkezetét, így azok nem tudják enzim funkciójukat betölteni.

Amikor a bőrünket napsugárzás éri, védekező reakció indul meg, kétféle mechanizmussal. A kültakaró legfelső rétegében lévő melanin nevű festékanyag kezd termelődni, ami elnyeli az UV sugárzást, így megvédi az alsóbb, érzékenyebb bőrrétegeket. A bőr azonnal elkezd pigmentálódni, sötétebb bőrszín az eredmény. A másik válasz a késleltetett pigmentáció, ami szürkés-barna színt ad, ez a reakció még kevésbé ismert a tudomány számára, de valószínűsíthető, hogy magában foglalja a sejtek térbeli átrendeződését, azaz a melanint újra elosztja többfelé a bőr felszínén. A pigmentációval a bőr ellenálló képessége 10-szeresére is megnőhet, míg a szaruréteg megvastagodása 4-szeres védelmet biztosít.
A bőr öregedése 80–90%-ban fényöregedés (a maradék hányad genetikus). Ha a bőr kivörösödik, az gyulladást jelent, ilyenkor intenzívebbé válik a vérkeringés, a hajszálerek kitágulnak, hogy fokozzák a nedvesítőanyagok szállítását, ám ez maradandó értágulathoz is vezethet. A bőr ráncosodik, pigmentfoltok alakulnak ki rajta, károsan vízhiányossá válik, csökken a faggyútermelés, az elasztin szint – ami a rugalmasságért felel – és a kollagén szint – ami pedig a feszességért. A bőr immunrendszere gyengül, ami a szervezet első védelmi vonala, csökken a sejtosztódás, lassul a bőr megújulása, sejtdegenerálódás alakul ki, fokozódik a szabadgyök képződés, a DNS-lánc megsérülésével pedig bőrrák alakulhat ki.
Az UV egyik további hatása, hogy csökkenti az emberben a folsav szintet. A folsav, hétköznapi nevén B9-, vagy M-vitamin. Fontos szerepe van a szervezetben, részt vesz a gének működésének szabályozásában, fehérjék és ingerület-átvivő anyagok szintézisében, az aminosavak és nukleinsavak anyagcseréjében, DNS-replikációban, sejtek osztódásában (főleg a gyors osztódásnál, például egy embrió esetében). Továbbá fehér-, és vörösvértesteket, illetve vérlemezkéket képez.
A túlzott UV sugárzás sejtpusztító hatása az immunrendszer esetében is jelentkezik. A nagy energiájú fotonok a mechanizmusokban résztvevő szerveink részeit károsítják, tehát gyengítik az immunrendszert.

A napsugárzás a bőrön kívül a szemet éri még közvetlenül, de ezen kívül más sugárzásforrások is érhetik, például egyes típusú lámpák, hegesztési fény, szolárium. Az UV-B és UV-C sugárzás legnagyobb részét a szaruhártya nyeli el, így ebben a rétegben okozhat panaszokat. A szaruhártya hámrétege fellazul, kisebb hámhiányok lépnek fel a sejtpusztulás következtében, ám ezek a panaszok megfelelő kezeléssel 1–2 nap alatt megszüntethetők.