Hallott már a meteocunamiról?

A múlt hónapban egyetlen nap alatt két meteocunami ért partot a Michigan-tó keleti oldalán. Az újonnan bemutatott modell rávilágít a jelenség evolúciójára.

A meteocunami egyfajta szökőár, de valójában nem egy víz alatti földrengés hatása kelti. A forrás meteorológiai eredetű – erről kapta a nevét is. A zivatarok sok meteocunami kialakulásának ösztönzői. Mivel egy kiugróan nagy széllökés és a légköri nyomás változása szükséges a ritka jelenség kialakulásához.

Április 13-án zivatarok hadai vonultak át az északi Michigan-tavon és járultak hozzá egy meteocunami fejlődéséhez.

A Michigan-tó vízszintjének gyors emelkedését figyelték meg a Michigan-i Ludingtonban, ahol a meteocunami rövid időre vízzel terítette be a hullámtörő gátat.

A GLERL elmondta, hogy Ludington vízmércéje 50 centiméteres vízszint emelkedést jelentett. Azt is megjegyezték, hogy ez a mérés olyan kikötőben történt, amely védett volt, így a növekedés a Michigan-tó nyílt vizén ennél jóval magasabb lehetett.

A NOAA Nagy Tavak Környezetvédelmi Kutató Laboratóriuma (GLERL) bemutatta a meteocunami modellezését egy látványos animáción a Twitteren. A modellezett eredményeken látszik, hogy ugyanazon a területen kétszer fordul elő a jelenség, jelezve, hogy a két különálló meteocunami alakult ki a területen áthaladó viharok hatására.

A meteocunami károkozása minimális volt, de egyes kikötőkben keletkeztek károk a gyorsan növekvő és csökkenő vízszint miatt.

A meteocunami a Nagy Tavakon veszélyes jelenség, amely pusztító és halálos is lehet.

Ezek olyan szokatlanul gyors változások a vízszintben, amelyek képesek az embereket elzárni vagy elönteni a tengerparton. Károsíthatja a vízparti ingatlanokat, megzavarja a parton tartózkodókat és erős áramlatokat hoz létre.

A zivatarok hozzák létre a meteocunamik mintegy 80 százalékát. Egy olyan hullám jön létre, amely a vihar mellett mozog. Ha a hullám és a vihar ugyanolyan sebességgel mozog, a cunami nagyobb és potenciálisan rombolóbb lehet. A meteocunami növekedése tovább fokozódik, mikor belép a sekély vizekbe.

Körülbelül 100 meteocunami fordul elő a Nagy-Tavakon évente, a legtöbb szerencsére kicsi. A nagyobb, roncsoló meteocunamik átlagosan évtizedenként egyszer fordulnak elő.
A nagy tavakon a meteocunami események nagyrészt a késő tavaszi és nyári hónapokban történnek, amikor a zivatarok a legaktívabbak ebben a régióban.
A legutóbbi halálos meteocunami a Nagy Tavaknál 2003. július 4-én történt. Hét ember halálát okozta Sawyerben, Michigan államban. Először a sodró parti áramlatokat hibáztatták, amíg meg nem állapították, hogy a meteocunami volt az ok.

A meteocunami nem kizárólagos a Nagy-Tavakra jellemző jelenség. A világ minden táján előfordul, így például hazánkban a Balatonon és a Tisza-tavon is megfigyelhető egy-egy hevesebb zivatar átvonulásánál. A tudósok remélik, hogy további kutatások során sikerül egy meteocunami előrejelző és figyelmeztető rendszert kialakítani.