Sarkvidéki ostrom Amerikában: Miért fagyott meg az Újvilág?

A zord időjárás nemcsak a közlekedést és az energetikai hálózatot tette próbára, hanem sajnos több tucat halálos áldozatot is követelt Texastól egészen a keleti partig. De mi áll a jelenség hátterében, és mikor lélegezhetnek fel végre az amerikaiak?

A bűnös: A „megnyúlt” poláris örvény

A meteorológusok szerint a rendkívüli fagy közvetlen kiváltója a poláris örvény (polar vortex) szokatlan viselkedése. Ez a sarkvidék felett keringő, fagyos levegőből álló alacsony nyomású rendszer normál esetben stabilan a magas északi szélességeken tartja a hideget.

Idén januárban azonban az örvény meggyengült és „megnyúlt”, aminek következtében a sarki légtömegek mélyen délre, egészen a Mexikói-öbölig és Floridáig tudtak lezúdulni.

Ehhez társult egy úgynevezett „bombaciklon” is a keleti part mentén, amely hirtelen nyomáseséssel és viharos széllel kísért masszív hóviharokat okozott.

Mennyire rendkívüli ez a helyzet?

Bár az USA-ban nem ritkák a téli betörések, a mostani esemény több szempontból is kimagasló:

• Hatalmas kiterjedés: 16 államban kellett rendkívüli állapotot hirdetni, és a lakosság közel kétharmadát érintették a figyelmeztetések.

• Extrém anomáliák: Egyes helyeken, például Minneapolis környékén, a hőmérséklet 15-20 fokkal maradt el az ilyenkor szokásos átlagtól, helyenként -30 °C körüli értékeket mértek.

• Veszélyes kísérőjelenségek: A déli államokban (például a Karolinákban) ritkán látott mennyiségű hó és pusztító ónos eső okozott teljes áramkimaradásokat.

Meddig tart még a fagy?

A legfrissebb előrejelzések szerint a tél még nem enged a szorításából. Bár rövid ideig tartó enyhülések előfordulhatnak, a modellek szerint február közepéig, sőt akár a hónap végéig is számítani kell újabb sarkvidéki hullámokra. A sztratoszféra melegedése (SSW) miatt a poláris örvény továbbra is instabil maradhat, ami február 8-11. környékén egy újabb jelentős fagyhullámot indíthat el az ország középső és keleti területein.