A magyarok népszerű nyaralóhelyein valami történt a napsütéssel

Európa nagy részén a megszokottnál több napsütést hozott az elmúlt időszak, miközben a kontinens délnyugati térségeiben épp ellenkező folyamat zajlott: ott az átlagosnál kevesebb napfény jutott a felszínre. A jelenséget nemcsak hivatalos meteorológiai jelentések, hanem műholdas adatok és független elemzések is megerősítik – köztük egy látványos vizualizáció, amely gyorsan bejárta az internetet.

A kép alapját a EUMETSAT égisze alatt működő klímafigyelő szolgáltatás, a CM SAF által fejlesztett SARAH-3 adatbázis adja. Ez a rendszer a Meteosat műholdak méréseire épít, és egészen 1983-ig visszamenőleg kínál adatokat a napsütéses órák számáról. Ennek köszönhetően a kutatók nemcsak az aktuális évet, például 2025-öt tudják elemezni, hanem össze is vethetik azt egy hosszabb, standard éghajlati időszakkal, mint amilyen az 1991–2020 közötti referencia.

A mostani térképet és elemzést Guido Cioni készítette, aki blogján rendszeresen foglalkozik időjárási és éghajlati adatok vizualizációjával. Cioni nemcsak az eredményeket mutatta be, hanem részletes útmutatót is közzétett arról, hogyan lehet hasonló elemzéseket készíteni – ezzel a laikus érdeklődők és az adatelemzők számára is megnyitva az utat a műholdas klímaadatok világába.

Forrás: EUMETSAT

Az eredmények egybevágnak a nemzeti meteorológiai szolgálatok jelentéseivel is. A brit Met Office például megerősítette, hogy 2025 az eddigi legnaposabb év volt az Egyesült Királyságban. Ez jól illeszkedik abba a szélesebb európai mintázatba, amely szerint a kontinens nagy részén nőtt a napsütéses órák száma. Ugyanakkor a legkedveltebb nyaralóhelyeken, a francia riviérán, vagy a spanyol partokon a szokásosnál kevesebbet látták a napot.

A SARAH-3 adatbázis azonban nemcsak a napsütéses időt méri. Az egyik legfontosabb változója a felszínre érkező rövidhullámú sugárzás, amely kulcsszerepet játszik a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia hasznosításában. Nem véletlen, hogy a Deutscher Wetterdienst (DWD) is felhasználta ezt az adatbázist a 2025-ös energiaipari klímaértékelésében.

A trendek alapján a Kárpát-medence is ebbe a „naposabb Európa” mintázatba illeszkedett. A hazai mérések szerint az elmúlt években egyre gyakoribbak a hosszabb, derült időszakok, különösen tavasszal és nyáron. Ez részben a felhőzet csökkenésével, részben a tartós anticiklonális helyzetek gyakoribbá válásával függ össze.

A több napsütés azonban jó és rossz egyszerre. Egyrészt hozzájárul a nyári felmelegedéshez és a hőhullámok erősödéséhez, másrészt – ha csapadékhiánnyal párosul – növeli az aszály kockázatát. Ez különösen az Alföldön jelent problémát, ahol a mezőgazdaság erősen függ a csapadék mennyiségétől és időbeli eloszlásától.

Ugyanakkor a növekvő napsütéses óraszám pozitív oldalát is érdemes kiemelni. A felszínre érkező rövidhullámú sugárzás – amelyet a SARAH-3 adatbázis szintén mér – kulcsfontosságú a napenergia-termelés szempontjából. Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőtt a napelemes rendszerek száma, és a hosszabb napfényes időszakok javítják ezek hatékonyságát.