Az El Niño ismét erősödik: extrém időjárásra figyelmeztet a WMO

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint nagy valószínűséggel újabb El Niño-időszak veszi kezdetét 2026 nyarán. A szervezet legfrissebb előrejelzése alapján 80 százalék az esély arra, hogy június és augusztus között kialakul a jelenség, és több mint 90 százalék annak valószínűsége, hogy legalább novemberig fennmarad. A modellek többsége arra utal, hogy az esemény legalább közepes erősségű lesz, de akár erős El Niño is kialakulhat.

Az El Niño a Föld egyik legerősebb természetes éghajlati jelensége. Lényege, hogy a középső és keleti egyenlítői Csendes-óceán felszíni vizei a megszokottnál melegebbé válnak, ami jelentősen módosítja a légköri folyamatokat. Hatásai messze túlmutatnak a térségen: befolyásolják a csapadék eloszlását, a hőmérsékleti viszonyokat, valamint az extrém időjárási események gyakoriságát szerte a világon.

A mostani előrejelzések szerint a felszín alatti óceáni rétegekben rendkívül nagy mennyiségű hő halmozódott fel. Egyes területeken a víz hőmérséklete több mint 6 Celsius-fokkal haladja meg az átlagot, ami jelentős energiát biztosít az El Niño további erősödéséhez. A légköri mutatók is egyre inkább a jelenség kialakulásának irányába mutatnak.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a tudományos bizonyítékok egyértelműek: az El Niño gyakorlatilag a küszöbön áll. Mint fogalmazott, a jelenség tovább fokozza a már amúgy is melegedő bolygó éghajlati szélsőségeit, ezért a kormányoknak és a társadalmaknak fel kell készülniük a várható következményekre. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás elleni fellépés, a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése, a megújuló energiaforrások gyorsabb terjedése és a korai előrejelző rendszerek fejlesztése kulcsfontosságú.

A WMO főtitkára, Celeste Saulo arra figyelmeztetett, hogy egy erősebb El Niño fokozhatja az aszályok, a rendkívül heves csapadékesemények és a hőhullámok kockázatát, mind a szárazföldeken, mind az óceánokban. Emlékeztetett arra, hogy a 2023–2024-es El Niño az elmúlt évtizedek öt legerősebb eseménye közé tartozott, és hozzájárult a 2024-ben mért rekordmagas globális hőmérsékletekhez.

Bár minden El Niño másképp alakul, bizonyos mintázatok rendszeresen megfigyelhetők. Dél-Amerika egyes déli térségeiben, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrika bizonyos régióiban és Közép-Ázsiában általában több csapadék hullik ilyenkor. Ezzel szemben Közép-Amerikában, a Karib-térségben, Indonéziában, Ausztráliában és Dél-Ázsia több részén gyakran szárazabb időjárás és súlyosabb aszályok jelentkeznek.

A narancs színű területek az átlagosnál szárazabb, míg a kékek az átlagosnál csapadékosabb térségeket mutatják El Niño esetén. | Forrás: WMO

Az idei előrejelzések is hasonló tendenciákat mutatnak. A Nagy Afrika-szarv térségében az esős évszakban az átlagosnál kevesebb csapadék várható, Dél-Ázsiában gyengébb monszunra számítanak, míg Közép-Amerikában melegebb és szárazabb időjárás valószínű.

A WMO globális szezonális előrejelzése szerint a június és augusztus közötti időszakban szinte az egész bolygón az átlagosnál magasabb hőmérsékletek várhatók. Ez növeli a hőstressz, az erdőtüzek és az aszályok kockázatát, miközben a csapadék eloszlásának szélsőségei miatt egyes térségekben az árvizek veszélye is fokozódhat.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az El Niño önmagában nem a klímaváltozás következménye, és nincs bizonyíték arra, hogy a globális felmelegedés gyakoribbá vagy erősebbé tenné ezeket az eseményeket. A melegebb légkör és óceánok azonban felerősíthetik a jelenség hatásait, így a hőhullámok, a heves esőzések és más időjárási szélsőségek nagyobb intenzitással jelentkezhetnek.

A következő hónapokban ezért a meteorológiai szolgálatok és a humanitárius szervezetek világszerte fokozott figyelemmel követik az El Niño alakulását. A korai figyelmeztetések és a szezonális előrejelzések kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a társadalmak időben felkészüljenek az előttünk álló kihívásokra.