Miközben 2026 januárja globális szinten az ötödik legmelegebb januárként került be a mérések történetébe, Európa és benne Magyarország kifejezetten hideg hónapot zárt. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai szerint a Föld átlaghőmérséklete 12,95 °C volt, ami 0,51 fokkal haladja meg az 1991–2020-as januári átlagot, és 1,47 °C-kal a preindusztriális szint fölött alakult. A számok jól mutatják: a hosszú távú globális felmelegedés folytatódik, még akkor is, ha egyes térségekben átmenetileg hideg uralkodik.
Az északi-sarkvidéki nézet a hőmérsékleti viszonyokról az északi féltekén 2026. január 24-én. Balra: A napi átlagos felszíni levegőhőmérséklet anomáliája (°C) az 1991–2020-as átlaghoz viszonyítva, az adott naptári napra vonatkozóan. Jobbra: A napi átlagos abszolút hőmérséklet (°C) 500 hPa nyomási szinten – ez a középső troposzférának felel meg (körülbelül 5,5 km-rel a tengerszint felett) –, kiemelve a rendkívül hideg sarki levegőt (kék) és az alacsonyabb szélességeken található melegebb légtömegeket (piros). Adatforrás: ERA5 | C3S/ECMWF.
A hónap második felében az északi féltekén komoly hideghullám bontakozott ki. A hullámzóvá váló sarki futóáramlás lehetővé tette, hogy fagyos sarkvidéki levegő áramoljon Európa, Észak-Amerika és Szibéria fölé. Európában 2010 óta nem mértek ilyen hideg januárt: a kontinens szárazföldi átlaghőmérséklete –2,34 °C volt, 1,63 fokkal az átlag alatt. Kiterjedt lehűlés érintette Skandináviát, a balti államokat és Kelet-Európát is.
Magyarországon a HungaroMet mérései szerint a januári középhőmérséklet országos átlagban –1,71 °C volt, ami 1,22 fokkal maradt el az 1991–2020-as klímaátlagtól. Öt egymást követő enyhe január után ismét átlag alatti hőmérsékletű hónapot tapasztalhattunk; az elmúlt 15 évben csak a 2017-es január volt hidegebb. Az ország nagy részén –1 és –3 fok között alakult a havi középérték, a déli tájak enyhébbek, az északi térségek hidegebbek voltak.
A hideghez csapadékos időjárás is társult. A száraz december után az év első hónapja jóval nedvesebben indult: a januári csapadék országos átlaga 46,2 milliméter volt, ami 41 százalékkal haladja meg a sokéves átlagot. A legtöbb eső és hó a déli, délkeleti vármegyékben hullott, több helyen 60 milliméternél is több csapadékot mértek, míg az Alpokalján nagyobb területen 25 milliméter alatt maradt a havi összeg. A csapadék jelentős része hó formájában érkezett, és a tartós hideg miatt az ország jelentős részén több héten át megmaradó, vastag hótakaró alakult ki.
Ezzel párhuzamosan a déli féltekén rekordközeli meleg és szélsőséges események zajlottak. Ausztráliában, Chilében és Patagóniában súlyos erdőtüzek pusztítottak, Dél-Afrikában pedig – különösen Mozambikban – heves esőzések okoztak áradásokat. A tengerek felszíni hőmérséklete globálisan a negyedik legmagasabb januári értéket érte el, miközben a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése mind az Északi-sarkvidéken, mind az Antarktiszon az átlag alatt maradt.
A 2026-os január így éles kontrasztot mutatott: globális léptékben tovább folytatódott a melegedés, regionálisan azonban – köztük Magyarországon is – kifejezetten hideg, havas hónapot tapasztalhattunk. Ez a kettősség jól jelzi, hogy a klímaváltozás nem egyenletes felmelegedést, hanem egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőségeket hoz.
