Európa egyre jobban teljesít, soha nem volt még ilyen melegünk

A 2024-es év volt az eddigi legmelegebb Európában. Markáns kelet-nyugati kontrasztot mutatott: keleten rendkívül száraz és gyakran rekordmeleg időjárás uralkodott, míg nyugaton melegebb, de nedvesebb idő volt a The European State of the Climate 2024 jelentése szerint.

A hőmérséklet-emelkedés egyenlőtlen volt, Kelet-, és Dél-Európát viselte meg legjobban a forróság. A kontinens más részei is melegebbek voltak a szokásosnál, kivéve Izlandon és Grönland egyes részein. Összességében 2024-ben a kontinensen a napok 45 százaléka volt az átlagosnál jóval melegebb, a napok 12 százaléka pedig rekord meleg volt.

„Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és most éltük át az eddigi legmelegebb évet” – mondta Florence Rabier, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának  (ECMWF) főigazgatója egy sajtótájékoztatón. „Az elmúlt öt évben a hőmérséklet átlagosan 2,4 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti időszakot Európában” – tette hozzá.

Az Északi-sarkvidéket tekintve 2024 volt az eddigi harmadik legmelegebb év. A hatások itt is régiónként eltérők. Az európai sarkvidék nyugatibb részein az átlaghoz közeli, míg a keleti részein jóval az átlag feletti és gyakran rekordmagas hőmérsékletek voltak.

Az ábrán az európai gleccserek jégvesztesége látható az elmúlt évtizedekben.

Ezenkívül az Északi-sark nyugati részein az átlagoshoz közeli hőmérséklet összefüggésbe hozható a grönlandi jégtakaróval, amely 2001 óta a harmadik legkisebb tömegveszteséget regisztrálta. Az átlagot jóval meghaladó és gyakran rekordmagas hőmérséklet valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Svalbard és Skandinávia gleccserei 2024-ben rekordarányú tömegveszteséget produkáljanak. Bár az összes európai régióban volt jégveszteség, Skandináviában és Svalbardon a gleccserekre gyakorolt ​​hatások jelentősebbek voltak, és az eddigi legmagasabb tömegveszteség regisztrálták.

Egyéb rekordok

2024 egészében a tengerfelszíni hőmérséklet (SST) az európai régióban volt a legmagasabb, 0,7 °C-kal az átlag felett, a Földközi-tengeren pedig 1,2 °C-kal volt az átlag felett. A jelentés kifejti, hogy az SST kulcsfontosságú mutató annak megértéséhez, hogy az óceán és a légkör hogyan cserél energiát, valamint az óceán szerepét az időjárás és az éghajlat alakításában.

A jelentés szerint az éves SST-k átlépték az átlagos szintet a régió nagy részén, az Izlandi-tengert és Grönland délnyugati részét kivéve.

Ami az esőt illeti, 1950 óta a 10 legcsapadékosabb év egyike volt Nyugat-Európában. Franciaországban, Észak-Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Dániában és Észak-Skandináviában volt leginkább átlag felett a csapadék. Ezzel szemben Kelet- és Délkelet-Európában az átlagosnál szárazabbak voltak a körülmények.

A jelentés kiemeli a csapadék intenzitásának növekedését is, ami fokozott árvízveszélyt idézhet elő. 

A 2024-es évben volt a legtöbb árvíz is 2013 óta. Az európai folyóhálózat 30 százalékán kellett árvízvédelmi készültséget elrendelni, 12 százalékán pedig a legmagasabb fokú készültséget is meghaladta a vízszint.

2024 júliusában volt az eddigi leghosszabb hőhullám Délkelet-Európában. A régió egyetemes termikus éghajlati mutatója (UTCI), amely a környezet emberre gyakorolt ​​hatását méri, figyelembe véve a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szelet, a napsütést és a sugárzást, 3,3 °C-kal volt az átlag felett – derült ki a jelentésből.

Emelkedett az éjszakai hőmérséklet is, ami hatással lehet az egészségre azáltal, hogy az emberi szervezet kevés regenerációs időt kap a nappali hőség után. Nyáron Délkelet-Európában rekord mennyiségű, 23 trópusi éjszaka volt, ami jóval meghaladta a korábbi, 2012-ben regisztrált 16 darabos rekordot. A trópusi éjszakák akkor fordulnak elő, amikor a napi minimum hőmérséklet nem esik 20 °C alá. 

Az erdőtüzek is pusztítást okoztak.  Szeptemberben egy hét alatt körülbelül 110.000 hektáron égtek a tüzek Portugáliában, több mint 42.000 embert érintve.