Ha van buxusod, készülj a harcra

Egy hazánkban viszonylag új kártevőről van szó: ez a selyemfényű puszpángmoly. Bemutatjuk, hogyan védekezhet ellene.

A selyemfényű puszpángmolyt (Cydalima perspectalis) hazánkban Sopron környékén figyelték meg első ízben 2011 őszén. Pár év alatt azonban végigtarolták az országot, és már a keleti határvidékeinket sem kímélik, nagy bosszúságot és keserűséget okozva a lassan növő növényből évtizedek alatt szép bokrokat, sövényeket nevelő kertészeknek. Európában néhány évvel ezelőtt Németországban találták meg a kártevőt, ahová feltehetőleg gyökeres (konténeres) buxus tövekkel hurcolták be Ázsiából.

A selyemfényű puszpángmoly évente 3 nemzedéket nevel ki, tehát háromszor rajzik a lepkéje. A kifejlett egyedek szétnyitott szárnyakkal elérik a 4 centimétert, színük fehéres, és szárnyukat körben széles barnás szegély övezi.

A lárváik zöld színűek, teljes fejlettségükben 4 cm-es méretet is meghaladhatják. A fejlett lárvák feketés csíkokkal mintázottak, fejük fekete. Általában a levelek hátoldalán élnek, oda tapadva, rejtőzködve. Bábozódáshoz vonuló lárvák több levelet összeszőnek, abban húzódnak meg, azokból fejlődnek ki az kirepülő lepkék.

A kárt a hernyók rágásukkal okozzák: a fiatal hernyók csak hámozgatják a fiatal leveleket (csak egyik oldalról rágják le a levélszövet felszínét), ezek a levelek kisárgulnak. A fejlettebb, nagyobb méretű hernyók már gyors mértékben lerágják a kis leveleket, gyakran a teljes levéllemezt. Erős fertőzésnél tipikus, hogy csak a csupasz hajtás és levélnyél marad vissza, melyen a lárvák szövedéke is látható zöld ürülékükkel.

VÉDEKEZÉS

Korán érkező tavasz esetén résen kell lenni: már március vége előtt megjelenhetnek az előző év utolsó nemzedékének áttelelt hernyói, és elkezdik rágni a leveleket. Eredeti élőhelyén akár évente öt generációja is kifejlődhet. Európában az eddigi megfigyelések alapján csak három generációval szaporodik.

Az áttelelő nemzedéknél a késő ősszel, illetve kora tavasszal elvégzett szakszerű metszéssel jelentős egyedszám csökkenést lehet elérni. Ilyenkor oda kell figyelni a kettesével-hármasával összeszőtt levelekre, amik többnyire a hajtásvégeken figyelhetők meg. Ezeket kell levágni, majd valamilyen módon elpusztítani (elégetés, szemétbe dobás). Nagyobb mértékű rágások után is érdemes a puszpángot erősebben visszavágni, hogy regenerálódását elősegítsük (nagyon jó a megújuló képessége).

Növényvédő szerek közül hernyók ellen leghatékonyabb a felszívódó neonikotonoidokkal történő védekezés (pl.: Mospilan 20 SG, vagy az Actara 25 WG), mivel az összeszőtt levelek védelmében rágó molyt is el tudja pusztítani. Tehát a legfiatalabb alaktól a legidősebbig hatásos, ráadásul tartamhatása van. Ne felejtsünk el a permetlébe tapadásfokozó anyagot tenni (Nonit, Keratív stb.), és hogy a készítmény minél nagyobb levélfelületen elterüljön, a szövedékszálak közé is behatoljon, nagy nyomással érdemes permetezni.