Hófalak és rekordok: Megbénult Japán az évtized havazásától

Az elmúlt napokban több mint kétméternyi friss hó hullott, ami nemcsak a közlekedést bénította meg, hanem sajnos már több tucat halálos áldozatot is követelt.

Mikor és hol csapott le a tél?

A rendkívüli havazás sorozata már január végén megkezdődött, de a legkritikusabb helyzet 2026. február első napjaiban alakult ki. A havazás elsősorban Japán északi szigetét, Hokkaidót, valamint a fősziget (Honsú) Japán-tenger felőli partvidékét érinti.

A legdurvább helyzet az alábbi prefektúrákban alakult ki:

• Aomori: Itt dőlt meg egy 40 éves rekord, az összegyűlt hó vastagsága helyenként a 180 centimétert is meghaladta.

• Niigata: Ebben a régióban követelte a legtöbb áldozatot az időjárás, főként a háztetőkről lezúduló hótömeg és a takarítás közbeni balesetek miatt.

• Hokkaido: Szapporo környékén a hirtelen lezúduló hó miatt ezrek rekedtek a repülőtereken és a vasútállomásokon.

• Tokió: Még a fővárosban is káoszt okozott a hétvégi havazás, ahol a csúszós utak miatt tömegbalesetek történtek.

Mennyi hó esett?

A számok egészen döbbenetesek:

• Rekord 12 óra alatt: Obihiro térségében alig fél nap alatt 120 centiméter friss hó hullott, ami új országos rekord.

• Összmennyiség: Sok északi településen a hótakaró vastagsága elérte vagy meghaladta a 200 centimétert (2 méter).

• Éves átlag felett: Aomori városában február elejére több mint kétszer annyi hó gyűlt össze, mint amennyi egy átlagos évben ilyenkor szokásos.

Miért esett ennyi? – A meteorológiai okok

Japán földrajzi elhelyezkedése miatt eleve a világ egyik leghavasabb pontja, de a mostani helyzetet egy extrém erős és tartós északi áramlás okozza.

A folyamat lényege:

1. Sarkvidéki hidegbetörés: A sarkvidék felől érkező rendkívül hideg, száraz légtömegek a Japán-tenger fölé érnek.

2. Párafelvétel: Mivel a Japán-tenger vize viszonylag meleg, a hideg levegő rengeteg nedvességet vesz fel belőle.

3. Hóágyú-effektus: Amint ez a nedves, instabil légtömeg eléri Japán partjait és a belső hegyvonulatokat, kénytelen felemelkedni. Ekkor a benne lévő nedvesség szinte azonnal intenzív havazás formájában kicsapódik – ezt nevezik a meteorológusok “tenger-effektusnak”.

Tragikus következmények

A legfrissebb jelentések szerint a havazással összefüggésben már legalább 35 ember vesztette életét és több, mint 400-an megsérültek. Az áldozatok többsége idős ember, akik a háztetőket próbálták megtisztítani a rájuk nehezedő, mázsás hótömegtől, de vagy lecsúsztak, vagy a lezúduló hó temette el őket.

A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a hét második felében várható enyhülés újabb veszélyeket rejt: az olvadó hótömeg miatt megnő a lavinaveszély és a földcsuszamlások kockázata.

Nyitókép forrása: NHK