Milyen egy átlagos tavasz Magyarországon?

Az elmúlt hónapokban sokszor hallhattuk, hogy az időjárás nem a megszokott arcát mutatja hazánkban: 1901 óta a 2. legmelegebb ősz után nagyon valószínű, hogy a tél is melegebbnek bizonyult a megszokottnál. Felmerül a kérdés, milyen egy átlagos tavasz, mihez viszonyítsuk tapasztalásainkat a következő három hónapban? A nemzetközi klimatológiai gyakorlatban harmincéves periódusokat használnak egy adott terület éghajlatának vizsgálatakor – az alábbiakban az 1981-2010-es időszak hazai mérései alapján előállt éghajlati normál értékeit mutatjuk be.

Hőmérséklet

A tavaszi középhőmérséklet országos átlagban 10,84 fok az 1981-2010-es normál szerint, mely a három tavaszi hónap középhőmérsékleteinek átlaga. Ezen belül a március hűvösebb (a napi középhőmérséklet országos átlaga általában 3 és 8 fok között változik), a május melegebb (napi középhőmérséklet: 14 és 18 fok között).

A tavaszi átlag az ország teljes területének átlaga, de természetesen az egyes tájak domborzati viszonyaiból fakadóan az adott területre jellemző sokéves átlagok ettől valamelyest eltérhetnek.

Ábrán: a napi középhőmérsékletek országos átlagai az 1981-2010-es normál alapján. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A napi maximum- és minimumhőmérsékletek is sokat elárulnak az egyes hónapokról. Márciusban átlagosan 6 és 14 fok között alakul a maximum, a minimum általában -2 és +3 fok közötti. Áprilisban a legmagasabb napi hőmérséklet általában 14-16 fok körüli, a legalacsonyabb érték 4-5 fok. Májusban a maximumok a hónap elején általában 20 fok körüliek, míg a hónap végén nem ritka a 25 fokot meghaladó érték sem. A májusi minimumok 8 és 11 fok között alakulnak.

A hőmérsékleti küszöbnapokat tekintve fagyos napból általában 15 fordul elő tavasszal (napi minimumhőmérséklet ≤ 0 fok), téli napból pedig 1 (napi maximum ≤ 0 fok). 1 hőség nap (napi maximum ≥ 30 fok) és átlagosan 10 nyári nap is előfordul az időszakban (napi maximum ≥ 25 fok).

Ábrán: az országos átlagos tavaszi középhőmérsékletek 1901 és 2018 között (interpolált adatok alapján) (OMSZ)

Az 1901-től induló tavaszi adatsorokhoz illesztett lineáris trend alapján emelkedést figyelhetünk meg az elmúlt 118 év tavaszi középhőmérsékleteiben. A tavaszok középhőmérsékleteinek országos átlagai 1901-től 1,28 fokkal emelkedtek. Az utóbbi éveket tekintve a melegedés üteme gyorsabb: 1981 és 2016 között a tavaszi középhőmérséklet jelentősen, 1,5 fokkal nőtt 90%-os bizonyossággal.

Ábrán: a tavaszi középhőmérsékletek országos átlagainak anomáliái az 1981-2010-es normálhoz képest az 1901-től kezdődő idősoron (Homogenizált, interpolált országos átlagok alapján) (OMSZ)

Csapadék

A tavaszi országos átlagos csapadékösszeg 141 mm az 1981–2010 normál alapján. Ezen belül a március szárazabb (havi országos átlagos csapadékösszeg 35 milliméter körül), a május csapadékosabb (havi országos átlagos csapadékösszeg 60 milliméter körül). A sokéves átlagokat tekintve a május a 3. legcsapadékosabb, a március a 3. legszárazabb hónapunk. (A legtöbb csapadék a május-július közötti időszakban hullik hazánkban, a legkevesebb pedig január és március között.)

Ábrán: a tavasz országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei a sokévi (1981-2010-es) átlag szerint (OMSZ)

A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melynek normál értékei a fenti ábrán láthatók.

A csapadék küszöbnapokat tekintve tavasszal általában 30 csapadékos nap fordul elő (napi csapadékösszeg > 0,1 milliméter), és 4 zivataros nap. A harmincéves átlag alapján 4 havas nap is megfigyelhető a március-május közötti időszakban.

Ábrán: az országos tavaszi csapadékösszegek százalékos eltérése a sokéves (1981-2010-es) átlagtól 1901 és 2018 között (interpolált adatok alapján) (OMSZ)

A csapadék meglehetősen változékony időjárási elemünk, mennyisége évről évre nagyon szeszélyesen ingadozik. Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során, és minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány. Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is csökkenő tendenciát mutatott az adatsorra illesztett exponenciális trend alapján. A négy évszak összehasonlításában a legnagyobb csapadékcsökkenés tavasszal következett be hazánkban az elmúlt 118 évben, mértéke mintegy a 17%.

Ábrán: az évszakos csapadékösszegek országos átlagainak anomáliái, 1901–2016 között az 1981–2010-es normálhoz viszonyítva (Homogenizált, interpolált országos átlagok alapján) (OMSZ)