Milyen idő lesz az idei nyáron?

Az időjárás soha nem kezdődik el és nem is ér véget. Folyamatosan folyik, egyik évszakról a másikra. Időjárásunk globálisan kapcsolódik térben és az időben, ezért először tekintsük át, mi történt a légkörben, téltől tavaszig.

Az összes felhő (és az általunk érzékelt időjárás) a légkör legalsó, troposzférának nevezett rétegében található. Körülbelül 8 kilométer tengerszint feletti magasságot ér el a sarki területek felett, és körülbelül 14-16 kilométer vastag a trópusokon.

Fölötte van egy sokkal vastagabb réteg, a sztratoszféra. Ez egy nagyon száraz réteg, körülbelül 30 kilométer vastag. Itt találhatjuk meg a híres ózonréteget. Januárban az Északi-sark feletti sztratoszférában melegedés következett be, amely megváltoztatta az északi félteke időjárási cirkulációját.

Az alábbi kép egy légköri nyomás indexet mutat, ami nagyon egyszerűen olvasható. A magasság a talajtól a középső sztratoszféráig tart, 30 kilométer körüli magasságig. A negatív értékek alacsonyabb nyomást (kék szín), a pozitív értékek magasabb nyomást (piros szín) jeleznek.

Január elején a sztratoszférában erős pozitív értékek jelentek meg, amelyek a sztratoszférában zajló felmelegedés során fellépő nagyobb nyomáshoz kapcsolódtak. Az esemény és / vagy annak hatása az idő múlásával lassan ereszkedett a felszín felé. Január közepére és végére elérte az alsó szintet.

Ez egészen februárig fennmaradt, befolyásolva az időjárási rendszert akkor is, amikor a sztratoszférikus felmelegedés már véget ért.

Az alábbi kép a 2020/2021-es téli nyomási mezőt mutatja, amely 2020 decemberétől 2021 februárjáig tartott. Látható az erősen domináns nagynyomású terület Grönland és az Északi-sark felett. Ez a nagynyomású rendszer januárban és februárban volt a legerősebb, a sztratoszféra felmelegedését és a sarki örvény összeomlását követően.

Az Északi-sark felett egy erős magasnyomású rendszer valóban megzavarhatja a cirkulációt, és megindíthatja a hideg levegőt az északi-sarkvidékről dél felé. Az alábbi képen láthatók a 2020/2021-es téli hőmérsékleti anomáliák. A normálnál melegebb hőmérséklet volt a magasnyomású rendszerben Kanada keleti részén, Grönlandon és a sarkvidéken. A hideg sarkvidéki levegőt erősen kiszorult Szibériába.

Az alábbiakban 2021. február hőmérséklet-elemzése látható, amely a tél legerősebb hideg-anomáliáit hozta. Az átlagosnál jóval hidegebb volt Alaszkában, Kanada nyugati és középső részén, valamint az Egyesült Államok északi és dél-középső részén. Szibéria felett a normálnál jóval hidegebb levegő volt jelen.

A meteorológiai tavasz március 1-én kezdődött, és a korábbiakhoz képest kissé eltérő nyomásmintát hozott. Az alábbi képen a nyomás anomáliák láthatók március 1. és április 18. között. Az alacsonyabb nyomás ma már dominánsabb a sarki területek felett. A Csendes-óceán északi részén és Északnyugat-Európa felett aktív, magas nyomású terület volt.

Egy ilyen nyomásminta a szokásosnál melegebb hőmérsékletet hozott az Egyesült Államok középső és keleti részén. De hidegebb levegőt szállított Alaszkába és Észak-Kanadába, valamint Közép-Európa egyes részeibe, havazással.

Április nem éppen tipikus tavaszi arcát mutatta, a szokatlanul hideg levegő az Egyesült Államok középső és déli részébe áramlott. Európában gyakoribbá váltak a hidegfrontok, melyek tavaszi havazást és fagykárokat hoztak.

Eddig 2021 nem igazán azt a szokatlanul meleg tavaszt hozta, mint az általában szokott lenni. Világszerte több olyan terület van, amelyek hideg anomáliái kiemelkedők. Szibéria, Alaszka, az Egyesült Államok déli-középső része, Európa és Ausztrália is mind hideg anomáliákkal tűnik ki. Az átlagos globális hőmérséklet mégis melegebb, mint általában, de 2021 eléggé meglepő módon kezdődik az elmúlt 10 évhez képest.

2021 az elmúlt 6-7 év legalacsonyabb globális hőmérsékletével indul. Ez részben a Csendes-óceán trópusi felében uralkodó ENSO hideg fázisának (La Nina) is köszönhető.

De vajon folytatódik-e ez a tendencia 2021 hátralévő részében? Most megnézzük, melyek a legújabb nyári trendek. A 2021-es nyári előrejelzésnél az ECMWF (Európai Középtávú Előrejelző Központ) modell szezonális előrejelzésére összpontosítunk.

Az előrejelzés egy átlagos képet mutatnak a három nyári hónapra, és felfedi a várható általános időjárási mintázatot. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az időjárási körülmények folyamatosan tartanának három hónapon át. Csak azt mutatja / sugallja, hogy az időjárás a nyári időszak nagyjából 60% -ában hogyan nézhet ki.

Az ECMWF nyomásminta előrejelzésénél a normálnál jóval magasabb nyomást láthatunk a Csendes-óceán északi részén. Az északi félteke nagy részén is magasnyomású anomáliák vannak. Ez természetesen nem teljesen reális, és részben az előrejelzés hosszú átfutási idejének eredménye.

Ami kiemelkedik, az a Közép- és Dél-Európa fölötti magasabb nyomás, valamint az Észak-Európa feletti alacsony nyomású zóna is.

Természetesen a semleges Észak-Európát látjuk az alacsony nyomású régió alatt, és dél felé melegebbnek a többi térséget. Közelebbről szemügyre véve a felszíni hőmérsékleteket Európa felett, láthatjuk, hogy Európa déli és középső része jóval melegebb a normálnál. Ennek oka a déli irányból terjeszkedő magas nyomású terület. Észak-Európa és Skandinávia közelebb van az átlagos hőmérséklethez. Ezek a körülmények azt sugallják, hogy erős nyári kánikula lehetséges, amely a normálnál hosszabb ideig tarthat, magasabb hőmérséklettel.

A csapadék anomáliák szintén erős magasnyomású rendszer jelenlétét mutatják Dél- és Közép-Európa felett. Délnyugat- és Közép-Európában az idei nyáron a szokásosnál sokkal szárazabb időjárási körülmények ígérkeznek. Ez közvetlenül jelzi a várható aszályos viszonyokat Spanyolországban, Franciaországban, az észak-balkáni országokban és hazánkban is.