Szép és jó a bio, de erre nem árt vigyázni

A bioélelmiszereknek számos egészségügyi előnye van. Az European Journal of Clinical Nutrition új áttekintése bemutatja, hogy a káros peszticidek, műtrágyák vagy génmanipulált organizmusok nélkül előállított élelmiszerek fogyasztása miként jár együtt az egészségügyi állapotok, például az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás alacsonyabb kockázatával.

Azok, akik bioélelmiszert választanak, általában más egészségesebb életmódot is választanak. Nem meglepő tehát, hogy a bioélelmiszerek piaca növekszik. A fogyasztók egyértelművé teszik preferenciáikat. Olyan ételekre vágynak, amelyek nem tartalmaznak peszticid-, nehézfém- vagy hormonmaradványokat. A biotermesztésű gyümölcsök és zöldségek jobb ízűek és több antioxidánst tartalmaznak, mint a hagyományosan termesztett fajták.

Továbbra sem világos azonban, hogy a bioélelmiszerek mennyire biztonságosak emberi fogyasztásra.

A bioélelmiszerek globális elterjedése egy párhuzamos problémát idézett elő: a biotermékekben élő bélbaktériumok számának növekedését, ami gyomor-bélrendszeri betegségekhez, például szalmonellához, kolerához és vérhashoz vezethet.

Az nem tisztázott, hogy a kórokozók hogyan jutnak be a bioélelmiszer-láncba, de úgy tűnik, hogy a kórokozóknak sikerült az állati bélrendszerből a növényekbe vándorolniuk, hogy aztán onnan újra a bélbe kerüljenek.

Minden ami bio 

A bioélelmiszerek piacát a gyümölcsök és zöldségek uralják, ezt követi a kenyér, a gabonafélék, a tej és a hús.

A biotermesztésű gyümölcs a globális kereskedelemben is előkelő helyet foglal el. Annak ellenére, hogy a bioélelmiszer-termelést és -elosztást elsősorban a fejlett országokhoz kötik, a fejlődő országok is egyre inkább a biotermékek és -alapanyagok termesztésére és exportjára térnek át.

A COVID-19 világjárvány változást jelentett az élelmiszerfogyasztásban, és az emberek  egyre inkább a bioélelmiszerek mellett döntenek proaktív egészségügyi stratégiaként.

Az egészségtudatosság, a tápanyagokban gazdag termékek iránti igény számos egészségügyi előnnyel jár. Ez a megváltozott fogyasztói magatartás várhatóan tovább bővíti a bioélelmiszerek piacát a belátható jövőben.

Egyrészt a bioélelmiszert fogyasztó emberek megnövekedett energia- és fittségi szintjükről számoltak be. Azok, akik érzékenyek bizonyos élelmiszerekre, vegyszerekre vagy tartósítószerekre, szintén jobb egészségügyi eredményekről számoltak be. A bioélelmiszerek fogyasztásának növekedése egybeesett az elmúlt években megnövekedett antibiotikum-használattal.

Szennyezési kockázatok

Az olyan biotermékeket, mint a saláta, a paradicsom, az uborka és a sárgarépa, gyakran használják salátákban, és többnyire feldolgozatlanul vagy minimális feldolgozással fogyasztják.

A szennyezett friss termékek nem mutatják semmilyen betegség jelét, de emberi fogyasztás után gyomor-bélrendszeri betegséghez vezethet. Több friss termékekkel kapcsolatos járványkitörést jelentettek nemzetközi szinten.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumokat tartalmazó állati és emberi ürülék, szennyezett trágya formájában tározókba kerül, mint az öntözővíz, a talaj, a kezeletlen trágya és a hígtrágya.

Ezt a trágyát műtrágyaként használják a bioélelmiszer-mezőgazdasági gyakorlatokhoz, ezáltal közvetítve ezeknek a kórokozóknak az emberhez történő visszajutását a szennyezett friss termékeken keresztül.

A kórokozók nem csak a trágyával, hanem a levegővel, rovarokkal és madarakkal is átterjedhetnek, nagyobb kockázatot jelentve a növekvő bioélelmiszer-iparra.

Azok az emberek, akik friss biotermékek elfogyasztása után megbetegednek, gyakran nehezen emlékeznek vissza bizonyos termékek fogyasztására, ami megnehezíti a különböző fertőzések beazonosítását.

Ezenkívül a terméket általában egy több összetevőjű étel (például gyümölcssaláta vagy vegyes levélsaláta) részeként fogyasztják, így nehéz azonosítani, hogy konkrétan melyik növény nevezhető meg a fertőzés eredeteként.

Élelmiszerbiztonsági gyakorlatok

A zöldségek vízzel történő mosása vagy más sterilizálási technikák nem hatékonyak a bélbaktériumok eltávolításában, mivel a kórokozók a gyümölcsök és zöldségek belsejében szaporodnak el, miután a felületükhöz tapadtak.

Az élelmiszerek által terjesztett kórokozók kockázatának mérséklésére szolgáló lépések lehetnek a jó mezőgazdasági gyakorlatok. Például a szerves trágyát termikus és aerob módszerekkel komposztálni kell a kórokozók és a káros baktériumok elpusztítása érdekében. Az öntözővizet nem szabad szennyezett folyókból vagy más szennyezett forrásokból nyerni.

A helyes kezelési gyakorlat segít csökkenteni a szennyeződés kockázatát a szántóföldeken és a betakarítás utáni kezelés során.

A mikrobiális szennyeződés valós idejű nyomon követését lehetővé tevő technológiák kritikusak a termésbiztonság fenntartásához a gazdaságtól az asztalig. A kórokozóktól mentes termékek megőrzése biztosítja, hogy a fogyasztók a biztonság veszélyeztetése nélkül élvezhessék a bioélelmiszereket.