Elemében van a hangosan csámcsogó velencei-tavi vidra

A vizes élőhelyeket kedveli, különösen azokat a helyeket, ahol a víz csendes, nem túl erős sodrású, s a vízparton sűrű növényzet tenyészik. Magyarországon elsősorban a Délnyugat-Dunántúlon, illetve Kelet-Magyarországon, a Tisza és a Körösök mentén található meg nagy számban.

Az alábbi videót Simon György, a Velencei-tó kiváló ismerője, és az expediciovelenceito.hu szerzője tette közzé.

Ahogy György írja “a befagyott tavon nem áll le az élet. Az elrejtett kamerák bepillantást engednek a vidrák titkos életébe. Egy éjszaka, akár százszor is alámerülnek a jeges vízbe, és halak mellett rengeteg vízirovart fogyasztanak. Érdekes volt megfigyelni, hogy három bogarat tud felhozni egy merüléssel. Kettőt elenged a jégen, amíg az elsőt elfogyasztja. Hiába volt sötét a felvételek elkészítésekor, az első zsákmány elfogyasztása után az állat pontosan tudja, hogy két elmászott bogarat még meg kell keresnie. A gyerekeim megállapították, hogy háromig tud számolni a vidra. Az állat csámcsogása pedig azóta is téma az asztalnál: “úgy eszel, mint egy vidra”.

A vidra (Lutra lutra) teste részben vízi életmódjához idomult: áramvonalas alakja és viszonylag hosszú farka, valamint hajlékony teste gyors és igen fordulékony úszást tesz lehetővé. Bundája sűrű és zsíros, víz alatt pedig az is jól látszik, hogy a bundában megrekedt levegő ezüstösen csillog. Sokáig pusztítandó kártevőként tartották számon, és élőhelye, az egész vízparti ökoszisztéma is egyre nagyobb veszélyben van. Hazánkban a vidra fokozottan védett állatfaj.