Könnyebb megmondani, mi lesz 2040-ben, mint holnapután – Molnár László a Mindenségit! podcastben

Esni fog az eső, vagy napsütéses idő várható? Ezt a kérdést valószínűleg már mindenki feltette magának, mikor programot szervezett. A mai időjárás-előrejelzés legtöbbször pontos, néha mégis előfordul, hogy a beígért szép idő helyett zivatart kapunk a nyakunkba. Kevesen tudják, hogy ennek mi az oka: a Mindenségit! podcastben Molnár Lászlót, a Kiderül meteorológusát kérdezték, aki az időjárás-előrejelzés kulisszái mögé vezette a hallgatóságot.

Nincs százszázalékos előrejelzés

Az időjárás általunk érzékelt folyamatai a földhöz közeli, alacsony légrétegekben alakulnak ki. A podcastból kiderült azonban, hogy az időjárás-előrejelzés nem itt, hanem a jóval magasabb légrétegekben kezdődik. Mivel itt nem állják a folyamatok útját tereptárgyak – hegységek, dombok vagy épületek – ezért a kimenetelük is jóval pontosabban megjósolható. „Amikor egy előrejelzést készítek, soha nem a felszínről indulok, hanem a sztratoszféra közepéről”, magyarázta László. „Körülbelül 25-28 kilométer magas területet nézek, és utána szépen jövök lefele, amíg konzisztens az előrejelzés. A sztratoszférában zajló folyamatok legyűrűznek.”

A mérés ilyen magasan azonban nem egyszerű. Pestszentlőrincen tizenkét óránként indul rádiószondás felszállás, ami alkalmanként 100-200 euróba kerül. A mérés során egy léggömb repíti fel a mérőműszert 35 kilométer magasba, majdnem a sztratoszféra tetejéig. Ahhoz, hogy ilyen magasra jusson, különleges léggömbre van szükség, ez viszont nem képes arra, hogy az eszközt lassan visszajuttassa a Földre. A használt rádiószonda a mérés végén lezuhan és roncsolódik, tehát minden alkalommal új műszert kell a levegőbe küldeni. Az itt megszerzett adatok azonban rendkívül értékesek a meteorológusok számára. Az ennél is magasabb légrétegeket műholdakkal figyelik meg nemzetközi együttműködésben:

az időjárás-előrejelzés tehát egy politikán átívelő, globális projekt, melyben a világ minden területe részt vesz.

A beérkezett adatokat számítógépes modelleken futtatják végig: ezek produkálják az előrejelzéseket. „A világ legjobb előrejelző modellje Európában van. Ebben elsők vagyunk. Ez nem uniós együttműködés, mert például Norvégia és az Egyesült Királyság is benne van. Ez az ECMWF, a középtávú előrejelzések központja, és ez gyakorlatilag évtizedek óta világelső.”

Számítógépes időjárás-előrejelző modell. Forrás: Getty Images

Kiderült az is, hogy többféle előrejelzés van: beszélhetünk rövid-, közép- és hosszútávú előrejelzésekről is. Ezek közül a rövidtávú a legpontosabb, ami az elkövetkező néhány órára ad becsléseket. Ezek az előrejelzések „gyakorlatilag csak projektálják tovább a jelenlegi csapadékstruktúrát, hőmérsékletet, tehát objektum-orientáltak. Azt mutatják, hogy egy zivatarfelhő hogyan fog tovább helyeződni, esetleg ki fog-e pattanni mellette egy másik zivatarfelhő.”

A földrajz alakítja az időjárást

Szó volt arról is, hogy a geográfiai tényezők – hegységek, tavak – hogyan alakítják az időjárást egyes területeken.  Érdekes tény például, hogy a Balaton felett kevésbé alakulnak ki felhők, mint a környező területeken. „A Balaton kezdetben hidegebb, mint a szárazföld, hiszen a víznek nagyobb a hőkapacitása, mint a szárazföldnek. Lassabban melegszik fel a víz, ezt tapasztalhatjuk. Emiatt a Balaton felett ritkábban, vagy később képződnek felhők. Ha jön egy gyenge zivatarfelhő, és eléri a Balatont, ott fölszámolódik. A hideg felszín fölött nincs feláramlás, ami őt életben tartja. Amikor sok gomolyfelhő van, akkor gyakorlatilag a Balaton körvonala látható az égen.”

A Kárpát-medence is nagyban befolyásolja hazánk időjárását. A hegyek elállják a szél útját, ezért Magyarországra csak Ausztria felől tud befújni a szél: nem véletlenül az északnyugati széljárás a jellemző. Időnként érkezik egy áramlat északkelet felől is: „a két szélmező találkozása a Duna vonalában, vagy a Duna-Tisza közében történik. Itt keletkezik egy összeáramlás, és ott szoktak télen hózáporok, nyáron záporok, zivatarok kialakulni.”

A hosszabb távú előrejelzések pontosabbak

Ha a középtávú előrejelzés nem mindig helyes, akkor mennyire bízhatunk a hosszútávú, évtizedes trendeket kivetítő előrejelzésekben? – merült fel a kérdés. „Nem szabad a szezont a fazonnal összekeverni”, felelte erre László. A meteorológia ugyanis megkülönbözteti az időjárás és az éghajlat fogalmát. „Tehát az időjárás az, amit a következő napokban, vagy éppen most látunk, ha kinézünk az ablakon. Az éghajlat pedig az időjárási jellemzők hosszú évtizedeken át ismétlődő tendenciája.”

Az átlag legalább 30 év, amit figyelembe kell venni ahhoz, hogy egy éghajlati normát tudjunk képezni.

„Könnyebb megmondani, hogy mi lesz 2040-ben, mint holnapután?”, érkezik a kérdés. A válasz meglepő lehet: „igen, mert akkor nem azt vizsgáljuk, hogy 2040. június 22-én milyen időjárás lesz, hanem azt, hogy a 2040-es években milyen éghajlat lesz.” Az éghajlati előrejelzésekben a harmincéves adatokat veszik figyelembe a szakemberek. Mivel már a 19. század végéről is fennmaradtak az időjárási adatok, nagy mennyiségű információval dolgoznak, ami pontosabb számításokra ad lehetőséget.

Viharfelhők. Forrás: Getty Images

László szerint nincs kérdés a klímaváltozás valóságosságát illetően. „A napnál világosabb a folyamat, ami zajlik, tehát itt egy felmelegedő időszakban vagyunk”, mondta. Nem véletlen, hogy szinte havonta dőlnek meg a melegrekordok, efölött nem lehet elsiklani. „Vannak olyan feltételezések, hogy mi csak a melegrekordokat tesszük közzé”, mesélte. „Ez nevetséges felvetés, hogy kézi irányítás alatt vagyunk, és az a titkunk, hogy csak a melegrekordokat lehet bejelenteni.”

A podcastból kiderül emellett, hogy milyen éghajlati változásokra számíthatunk hazánkban, illetve Európa-szerte, és ezeket milyen tevékenységek okozzák. Szóba kerülnek a sarki jégmezők, az El Niño-jelenség, és hogy mi történhet a globális éghajlattal a felmelegedés során.

Ez is érdekelhet:

A NASA adatai segítik a hódok munkáját

Elolvasom