A pusztító líbiai árvizek 50-szer nagyobb eséllyel alakulnak ki felmelegedő bolygónk miatt

A World Weather Attribution (WWA) 2023. szeptember 19-én közzétett új tanulmánya szerint a szeptember 10-i pusztító líbiai áradások 50-szer nagyobb valószínűséggel következnek be és 50 százalékkal intenzívebbé váltak az ember által előidézett globális felmelegedés miatt.

Legalább 4000 ember halt meg az áradások következtében. Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalától azonban ellentmondásos jelentések érkeztek a halálos áldozatok számáról. 

A WWA egy klímatudósokból álló nemzetközi együttműködés, amely az ember által előidézett globális felmelegedés és az ebből eredő klímaváltozás szerepét tanulmányozza a szélsőséges időjárási események, például hőhullámok, aszályok, hideg időszakok, szélsőséges esőzések, árvizek és viharok előfordulásában, gyakoriságában és intenzitásában.

A tanulmány szerzői külön csapadékeseményeket határoztak meg, hogy tanulmányozzák visszatérési idejüket és a klímaváltozás rájuk gyakorolt ​​hatásait. A visszatérési idő az az időszak, amely alatt egy ilyen csapadék megismétlődhet.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a spanyolországi szélsőséges esőzések 10-40 évenként egyszer fordulnak elő. Görögország középső részén, ahol több, mint 75.000 hektár mezőgazdasági területet öntött el az eső, 80-250 évből csak egyszer fordul elő ilyen esemény.

A líbiai árvizeket a Daniel ciklon okozta, amely 2023. szeptember 4. és 2023. szeptember 7. között a Földközi-tenger más országaiban, például Görögországban, Törökországban és Bulgáriában is árvizeket okozott.

Líbiában az esőzések a legnagyobb mértékű pusztításhoz Derna városában vezettek, ahol ez rendkívül ritka eseménynek számít. Az ország egészét tekintve ez 300-600 évenként egyszer következik be.

Árvíz Líbiában, kép forrása: weather news greece

“A Líbiában zajló konfliktusok és az állam törékenysége fokozta az áradások hatásait, hozzájárulva a karbantartás hiányához és a gátak infrastruktúrájának romlásához” – áll a tanulmányban.

A szerzők hozzátették, hogy az évek óta tartó konfliktus korlátozta az országos alkalmazkodási tervek megvalósítását és a koordinációt az ország számos éghajlati problémájával kapcsolatban, mint például a vízhiány és a szélsőséges időjárás, beleértve a hőséget és az árvizeket.

A tanulmány szerint Görögországban, Törökországban és Bulgáriában 28 ember halálát okozó áradások 10-szer nagyobb valószínűséggel következnek be és 40 százalékkal erősebbek, mint az 1,2 Celsius-fokkal hűvösebb éghajlat mellett. A görögországi csapadék rekordot döntött, 754 millimétert az adott időszakban.

Egy különálló alacsony nyomású rendszer, amely elszakadt az északi félteke alapáramlatairól, okozta az áradásokat Spanyolországban 2023. szeptember 3-án. Néhány órán át tartó zápor okozta az áradást Madridban, Toledóban, Cadizban és Castelloban, négy ember halálát okozva.

A tanulmány szerint mindkét esőt okozó rendszert abnormálisan magas nyomású terület kötötte össze Hollandia felett, ami az un. Omega blocking eseményéhez kapcsolódik.

Ilyen esemény akkor következik be, amikor egy anticiklonális rendszer beszorul egy vagy két alacsony nyomású rendszer közé, és hosszú ideig fennáll, ami szélsőséges időjárási eseményekhez, például viharokhoz, áradásokhoz és hőhullámokhoz vezet. Ugyanez az esemény Franciaországban és az Egyesült Királyságban is hőhullámokhoz vezetett szeptember első hetében.

Az Omega-blokk eseményeket más szélsőséges időjárási eseményekkel is összefüggésbe hozták a múltban, beleértve a 2011-es pakisztáni áradásokat, a 2008-as szélsőséges esőzéseket Irán északnyugati részén, valamint a 2019-es májusi hőhullámokat Franciaországban és júliusban Németországban. Az ilyen eseményeket jelenleg meglehetősen nehéz megjósolni.

Líbiában az Országos Meteorológiai Központ figyelmeztetést adott ki három nappal a vihar kitörése előtt. De a potenciális csapadék pontos „hatását az infrastruktúrára és az emberekre nem tudták előre egyértelműen. Továbbá nem világos, hogy az előrejelzéseket és figyelmeztetéseket milyen mértékben közölték és fogadták el a lakosság vagy az érintett katasztrófaelhárítók” – áll a tanulmányban.

„A Görögország középső részét sújtó szélsőséges csapadékmennyiség és ezek pusztító hatásai fordulópontot jelentenek. Emiatt a korai figyelmeztető rendszereket át kell szerveznünk a hatásalapú riasztások, a polgári védelmi reagálási képesség és a rugalmas infrastruktúrák kialakításának irányába.” – mondta Vassiliki Kotroni, az Athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója.

„A Földközi-tenger az éghajlatváltozás okozta veszélyek egyik legkiemeltebb célpontja. A pusztító hőhullámokkal és erdőtüzekkel járó nyár után az éghajlatváltozás egyértelmű ujjlenyomatával a globális felmelegedésnek az áradásokhoz való hozzájárulásának számszerűsítése nagyobb kihívásnak bizonyult” – mondta Friederike Otto, a Grantham Institute – Klímaváltozási és Környezettudományi Tanszékének adjunktusa. 

„Semmi kétség afelől, hogy a sebezhetőség csökkentése és a szélsőséges időjárási viszonyokkal szembeni ellenálló képesség növelése a legfontosabb az életek megmentéséhez a jövőben” – tette hozzá.