Már idén elérhetjük a másfél fokos melegedést

2023 volt a Föld valaha volt legmelegebb éve , ami hatalmas különbséggel megdöntötte a korábbi, 2016-ban felállított rekordot. A tavalyi év volt az első, amikor a világ közel 1,5 °C-kal (1,48 °C-kal) melegebb volt az iparosodás előtti átlagnál (1850-1900).

Egyes tudósok, köztük a NASA korábbi klimatológusa, James Hansen azt jósolják, hogy 2024 lesz az emberiség első éve, amely meghaladja a 1,5 °C-ot.

A 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 °C-os hőmérsékleti cél nem törik össze az érték első érintésekor. A legtöbb éghajlati fordulópont, amelyek a felmelegedést kontrollálhatatlanná teheti, csak akkor várható, amikor a Föld stabilan átlépi az 1,5 °C-os kritériumot. A globális átlaghőmérséklet valószínűleg ismét csökkenni fog, amint a jelenlegi El Niño (az egyenlítői Csendes-óceánra összpontosító természetes ciklus meleg szakasza) lecseng.

Így 2024 lehet az első pillantásunk a Földre 1,5 °C-on. A kutatások szerint így fog kinézni az emberek és a természet számára.

Ökoszisztémák a határon

A trópusi korallzátonyok forró vízben vannak. Ezek az élőhelyek polipszerű állatok (a medúzákkal rokon) hálózatából és kalcium-karbonátba burkolt színes algákból állnak. A Föld egyenlítője körüli sekély vízben felépített összetett formákról úgy gondolják, hogy több faj él bennük, mint bármely más ökoszisztémában.

A korallok alkalmazkodtak ahhoz, hogy meghatározott hőmérsékleti tartományban éljenek, így ha az óceánok hőmérséklete hosszabb ideig túl meleg, a korallok kifehéredhetnek – elveszíthetik a szöveteikben élő és a fotoszintézis útján tápláló színes algákat – és végül elpusztulhatnak.

Az éghajlatváltozás már megnövelte ezeknek a tengeri hőhullámoknak a gyakoriságát. A 1,5 °C-kal melegebb világban a zátonyok 99 százaléka túl gyakran lesz kitéve elviselhetetlen hőségnek ahhoz, hogy regenerálódjon, ami nagyjából egymilliárd ember élelmezését és jövedelmét fenyegeti.

A korallzátonyok a „szénbányák kanárijaként” fogják elnyerni hírnevüket az éghajlatváltozás természeti világra gyakorolt ​​hatása miatt. Ahogy a globális felmelegedés 2 °C felé emelkedik, a zátonyokon már tapasztalt pusztítás máshol is nyilvánvalóvá válik.

Az emberi tűrőképességet meghaladó hőség

1,5 °C felett fennáll annak a veszélye, hogy az emberiség olyan heves hőhullámokat provokál, amelyek dacolnak az emberi szervezet hűtési képességével. Az intenzív hő és páratartalom ritkán szövetkezett össze 35 °C-os „vizes izzó” hőmérséklet megteremtésével. Ez az a pont, ahol a levegő túl meleg és párás ahhoz, hogy az izzadtság lehűtse az embert – ez különbözik a hagyományos hőmérő által mutatott „száraz” hőmérséklettől. A Föld emelkedő hőmérséklete hamarosan megváltoztathatja ezt a klímakutatók szerint.

A modellezési tanulmányok már kimutatták, hogy a nedves hőmérséklet rendszeresen meghaladhatja a 35 °C-ot, ha a világ túllépi a 2 °C-os felmelegedési határt.  A Perzsa-öböl, Dél-Ázsia és az Észak-Kínai-síkság a halálosan párás hőség frontvonalává válhat.

A világ különböző részei eltérő ütemben melegszenek. Egy átlagosan 1,5 °C-kal melegebb világban előfordulhat, hogy a helyi környezet hőmérséklete ennél többet emelkedik.

Mennyi időnk van?

A fajok kihalása és a halálos hőség 1,5 °C után valószínűbbé válik. Ugyanígy a katasztrofális viharok és az összeomló jégtakarók is. Ahhoz, hogy elkerülhessük ezeket a borzalmakat, meg kell szüntetni a Földet fűtő üvegházhatású gázok kibocsátását, ami azt jelenti, hogy gyorsan ki kell vonni a szenet, az olajat és a gázt, amelyek a világ energiafelhasználásának 80 százalékát teszik ki.

Milyen gyorsan? A legfrissebb, októberben közzétett becslés szerint valóban nagyon gyorsan.

Ha az emberiség 50 % eséllyel akarja korlátozni a globális felmelegedést 1,5 °C-ra, akkor csak további 250 gigatonna (milliárd tonna) CO₂-t bocsáthatunk ki” – állítják Chris Smith és Robin klíma- és légkörkutatók, a Leedsi Egyetem kutatói. 

“Ez gyakorlatilag csak hat évet ad a világnak, hogy elérje a nettó nullát.”