Műanyag felhők árnyékolják be az eget felettünk

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a műanyag szennyezés nemcsak a tengerekben és a talajban van jelen – hanem az égben is. Tudósok ugyanis mikroműanyag-részecskéket találtak hegycsúcsok fölötti felhőkből és ködből gyűjtött mintákban.

Svájci és japán tudósok megerősítették, hogy minden liter esővíz több mint 1000 mikroműanyag-részecskét tartalmazhat.
Európa egyes területein az esővíz már több mikroműanyagot tartalmaz, mint baktériumot. Ezek a parányi, néhány mikrométeres darabkák különféle műanyagokból – például PET-ből vagy polipropilénből – származtak, és olyan aprók, hogy a szél több száz kilométeren át képes elszállítani őket.

A Himalájától az Északi-sarkvidékig, a Szaharától Szófiáig mindenhol észleltek mikroműanyagokat. Londonban és Párizsban az eső PET és polisztirol töredékeit, Norvégiában pedig autóabroncsok nyomait tartalmazta. Még az antarktiszi hó mintáiban is találtak műanyagot, amelyet valószínűleg a szél hozott Dél-Amerikából.

Felhőmagként működhetnek

A tudósok azt is kimutatták, hogy bizonyos mikroműanyagok a felhőképződésben is szerepet játszhatnak: vízcseppek tapadhatnak rájuk, sőt jégkristályok is kialakulhatnak körülöttük. Ez azt jelenti, hogy a „légköri műanyag” akár a csapadékképződést is befolyásolhatja – bár ennek pontos hatását még nem ismerjük.

Több a műanyag, több a felhőben is?

A globális műanyagtermelés folyamatosan nő, és ezzel együtt nő a mikroműanyagok mennyisége is a környezetben. Logikus tehát a feltételezés, hogy a levegőbe – és így a felhőkbe – is egyre több juthat belőlük. Ám a tudomány egyelőre óvatos: nincsenek hosszú távú mérések, amelyek egyértelműen kimutatnák, hogy a felhők mikroműanyag-tartalma valóban növekszik. A vizsgálatok többnyire pillanatfelvételek – különböző helyeken, különböző időpontokban gyűjtött mintákból.

Miért fontos ez?

Ha a mikroműanyagok tényleg befolyásolják a felhőképződést, az akár az időjárásra és a csapadékra is hatással lehet. Egyes modellek szerint megváltozhat a felhők élettartama, a cseppek mérete vagy az eső intenzitása. Ráadásul ha ezek a részecskék visszahullanak a Földre, újra bekerülnek a vizekbe, a talajba – és a körforgás folytatódik.

A műanyag-korszak lenyomata az égbolton

A kutatók ezért globális programokat sürgetnek, hogy pontosan nyomon követhessék, mennyi műanyag van a légkörben, és hogyan változik az évek során. Egy dolog azonban már most biztos: a műanyag szennyezés már nemcsak a Föld felszínén, hanem az égbolton is nyomot hagyott.

Forrás: meteobalkans.com, Springer Nature Link

Ez is érdekelhet:

A Mount Everest csak domb a Naprendszer legmagasabb hegyeihez képest

Elolvasom