Orkán erejű széllel csap le a vihar
2026. február. 11 17:15Ezúttal Franciaországba érkezik egy erős ciklon orkán erejű széllel, amely árvízzel, a magasabban fekvő területeken havazással, lavinaveszéllyel fenyeget. Kiadták a piros figyelmeztetést több francia megyére.
Február 11-én újabb jelentős téli vihar éri el Franciaországot. A Nils névre keresztelt ciklon erős szelekkel söpör végig Korzikán és az ország délkeleti részén, az esti órákban pedig az Atlanti-óceán felől éri el a francia partokat. A vihar csütörtökön a Vizcayai-öböltől a Lion-öböl irányába, majd Korzika felé halad tovább. Több megyére piros figyelmeztetés van érvényben.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt hetekben rendkívül sok csapadék hullott, így a talaj Franciaország számos részén teljesen telítetté vált. Az átázott föld miatt a fák és az infrastruktúra meggyengült, ezért a most érkező viharos széllökések nagyobb károkat okozhatnak, mint egy átlagos téli vihar esetén.
140 km/órás széllökések az Atlanti-partvidéken
A Nils ezekben az órákban éri el az atlanti partvidéket. Az éjszaka folyamán a széllökések a partokon elérhetik a 120–140 km/órás sebességet, míg Franciaország délnyugati belső területein 100–120 km/órás szélerősségre kell számítani.
Csütörtökön a vihar tovább erősödik, és a mediterrán térségre is kiterjed. A magasabban fekvő területeken 130–150 km/órás széllökések is előfordulhatnak. Korzikán, főként a hegyvidéki régiókban és a sziget keleti részén szintén 130–150 km/órás szél várható. A Déli-Alpokban 100–110 km/órás lökésekre figyelmeztetnek.
A rendkívül erős szél komoly hullámzást is okoz. Korzika nyugati partjainál különösen nagy a hullámverés veszélye és számítani lehet a part elöntésére is. A vihar csütörtök délelőtt hagyja el a délnyugati országrészt, a mediterrán térséget pedig csütörtök este, illetve péntekre virradóra.
Nem példátlan, de jelentős téli vihar
A Nils a 2025–2026-os szezon harmadik komoly téli vihara Franciaországban a Benjamin (2025 október) és a Goretti (2026 január) után. A délnyugati országrészben átlagosan évente egyszer fordul elő hasonló erejű vihar. Az elmúlt években az Enol (2024), a Larisa (2023) vagy a Hortense (2021) is jelentős károkat okozott. A térségben továbbra is a 2009-es Klaus számít viszonyítási pontnak, amikor Narbonne-ban 159 km/órás, Perpignanban pedig 189 km/órás széllökéseket mértek.
Fokozott lavinaveszély az Alpokban
Az Alpokban a helyzet különösen aggasztó. A magasabban fekvő területeken az erős szélhez jelentős havazás társul, ami nagymértékben növeli a lavinaveszélyt – mindezt az iskolai téli szünet idején. A friss, nagy mennyiségű hó és a viharos szél miatt csütörtökön több nagy kiterjedésű lavina is lezúdulhat.
A 1600–1800 méter feletti magasságban fekvő területeken utak, hegyi infrastruktúrák és lakóépületek is veszélybe kerülhetnek. Egyes, nagyobb tömegű lavinák akár 1200–1400 méteres magasságig is lefuthatnak a völgyekbe.
Áradások és sárlavinák a nyugati országrészben
A heves esőzések a nyugati országrészben és a Francia-középhegység (Massif Central) területén is komoly gondokat okozhatnak. A jelentős csapadékmennyiséghez a hegyvidéki hó olvadása is hozzájárul, ami gyors vízszintemelkedést idézhet elő a folyókban.
Az elmúlt 24 órában több helyen már 40–80 milliméter csapadék hullott. A további esőzés és az olvadó hó együttesen áradásokat és sárlavinákat válthat ki.
A francia meteorológiai szolgálat arra figyelmeztet, hogy az érintett területeken élők kísérjék figyelemmel a hivatalos riasztásokat, és fokozott óvatossággal közlekedjenek, különösen a hegyvidéki és part menti térségekben.
Fronthatás
Kettősfronthatás
Az érzékenyeknél előfordulhat fejfájás, koncentrációs nehézség, lassabb reakcióidő és ingerlékenység.
A légnyomás csökken.
