Műholdak buktatták le a világ legnagyobb környezetszennyezőit, kik ők?

Új műholdas megfigyelések szerint az erőteljes felmelegedést okozó kibocsátások mögött koncentrált források állnak. A világ legerősebb éghajlat-melegítő kibocsátásainak egy része viszonylag kevés számú olaj- és gázlétesítményből származik, és egy új kutatás szerint Türkmenisztán áll a lista élén.

Nemcsak Türkmenisztán érintett: Iránban, Venezuelában, az Egyesült Államok Texas államában és Pakisztán Szindh tartományában is több kiemelkedően szennyező helyszínt azonosítottak. De 2025-ben a világ 25 legnagyobb olaj- és gázipari metánkibocsátó helyszíne közül 15 Türkmenisztánban található.

A megfigyelések alapján 2025-ben világszerte több, mint 4400 metánfelhőt észleltek 2500 olaj- és gázipari létesítménynél. Ezek közül a 25 legnagyobb kibocsátó különösen aggasztó: ezeknél az óránként mért kibocsátás 3,7 és 10,5 tonna között mozog.

A szakértők szerint ezek az értékek nemcsak statisztikailag kiugróak, hanem a klímaváltozás szempontjából is rendkívül jelentősek. Egyetlen olyan forrás, amely óránként körülbelül 5 tonna metánt bocsát ki, akkora felmelegítő hatással bír, mint egymillió nagy méretű autó vagy egy közepes méretű szénerőmű működése.

A metán különösen veszélyes üvegházhatású gáz. Bár a légkörben „csak” mintegy 12 évig marad meg, rövid távon sokkal intenzívebben melegíti a bolygót, mint a szén-dioxid. Tömegarányosan mintegy 28-szor erősebb hatású, sőt 20 éves időtávon akár 86-szor több hőt képes megkötni.

Nem véletlen, hogy a szakértők egyre nagyobb figyelmet fordítanak rá: a becslések szerint a metán az ipari forradalom óta bekövetkezett globális felmelegedés mintegy 30 százalékáért felelős. Ráadásul a légköri koncentrációja gyorsabban növekszik, mint más üvegházhatású gázoké.

A jó hír, hogy a kibocsátás csökkentése viszonylag gyors eredményeket hozhat. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olaj- és gázipar metánkibocsátásának több, mint 70 százaléka technikailag visszafogható lenne. Ennek ellenére az energiaszektor 2024-ben még mindig mintegy 145 millió tonna metánt bocsátott ki, amelynek több mint fele az olaj- és gázkitermelésből származott.

A metán azonban nemcsak az iparból kerül a levegőbe. Jelentős forrásai közé tartozik a mezőgazdaság, a vizes élőhelyek, valamint a hulladékkezelés is. Különösen problémásak a nagyvárosi szemétlerakók, ahol a szerves hulladék oxigén nélküli bomlása során nagy mennyiségű metán keletkezik.

Erre látványos példa az indiai Delhi egyik legnagyobb hulladéklerakója, a Ghazipur, amelyet a világ egyik „szuperkibocsátójaként” tartanak számon. Itt egy 2022-es szivárgás során óránként több mint 400 tonna metán jutott a levegőbe — ez nagyjából 68 millió autó kibocsátásának felel meg egy időben.

A kutatások összességében arra figyelmeztetnek, hogy a metánkibocsátás kezelése kulcsfontosságú a klímaváltozás lassításában. Mivel a legnagyobb kibocsátások viszonylag kevés helyhez köthetők, célzott intézkedésekkel gyors és jelentős eredményeket lehetne elérni.