Mennyi vizet fogyaszt a beszélgetésünk a ChatGPT-vel, literben mérhető az AI ára

Az AI-modellek futtatásához elengedhetetlen adatközpontok energiaéhsége ma már egy nagyvároséval vetekszik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-igénye 2022 és 2026 között megduplázódik.

A környezeti lábnyom azonban nem áll meg az áramnál:

• Vízfogyasztás: Csak 2023-ban az adatközpontok nagyjából 560 milliárd liter vizet használtak el a szerverek hűtésére és az energiatermelésre.

• Szén-dioxid: 2024-ben ezek a központok 182 millió tonna CO2 kibocsátásáért voltak felelősek.

• Lábnyom: 2025-ben az AI-rendszerek karbonlábnyoma akkora lehet, mint egész New York városáé, vízfogyasztásuk pedig elérheti a globális palackozottvíz-fogyasztás mértékét.

Amikor a technológia fegyverré válik

A probléma nemcsak a fogyasztás, hanem a felhasználás módja is. A közelmúltbeli közel-keleti konfliktusokban (USA, Izrael, Irán) az AI-t már nemcsak elemzésre, hanem a célpontok – köztük a létfontosságú vízi infrastruktúra – kijelölésére is használják.

Amikor egy AI által vezérelt támadás megsemmisít egy sótalanító üzemet vagy víztisztítót, az azonnali ivóvízhiányhoz, a higiéniai rendszerek összeomlásához és járványokhoz vezet. Ez egy ördögi kör: az AI elhasználja a vizet a hűtéshez, majd segít elpusztítani azt a keveset, ami a lakosságnak maradt.

Menekültek milliói a láthatáron

A vízhiány és a konfliktusok kombinációja drasztikus társadalmi következményekkel járhat. Az UNICEF adatai szerint az aszály, az áradások és a vízhiány – melyeket a klímaváltozás és a technológiai pazarlás csak tovább súlyosbít – 2030-ra akár 700 millió embert is elüldözhet az otthonából.

A tech-elit válasza: érzéketlenség?

Miközben az olyan vezetők, mint Sam Altman (OpenAI), az AI energiaigényét az emberi lét fenntartásához szükséges táplálékhoz hasonlítják, a valóság azonban Indiában vagy a Szaharában egészen más. Ott az embereknek nem az AI-ra, hanem iható vízre lenne szükségük, amit a talajvíz sósodása és a technológiai cégek ökológiai lábnyoma egyaránt veszélyeztet.