Valami nagyon nincs rendben Európa időjárásával, Magyarország sem marad ki

2025-ben Európa klímája újabb riasztó fordulatot vett: a kontinens szinte teljes egészét az átlagosnál melegebb időjárás jellemezte, miközben egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges események. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) és a Meteorológiai Világszervezet frissen publikált jelentése, az European State of the Climate 2025 átfogó képet ad arról, milyen gyors ütemben változik Európa éghajlata.

A jelentés szerint 2025-ben Európa legalább 95%-án az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket mértek. A kontinens több régiójában – különösen Észak-Európában – rekordközeli vagy rekordmagas éves hőmérsékletek fordultak elő, és az elmúlt évek trendje is egyértelmű: a legmelegebb évek többsége 2014 után következett be. A felmelegedés ugyanakkor nemcsak statisztikai adat: a jelentés szerint hőhullámok söpörtek végig a kontinensen a Mediterráneumtól egészen az Északi-sarkkörig, köztük Európa történetének második legsúlyosabb hőhulláma is.

A Copernicus adatai alapján

Európa jelenleg a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a hőmérséklet-emelkedés üteme meghaladja a globális átlag kétszeresét.

Különösen az északi, hideg régiók – az Északi-sarkvidék és az Alpok – melegednek gyorsan. Ennek következtében csökken a hó- és jégborítás, ami tovább gyorsítja a felmelegedést, mivel kevesebb napfényt ver vissza a felszín. 2025 márciusában Európa hóborítottsága 31%-kal volt az átlag alatt, ami az egyik legalacsonyabb érték a mérések kezdete óta. A grönlandi jégtakaró 139 milliárd tonna jeget veszített, ami már mérhetően hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, és a gleccserek tömege is tovább csökkent, több helyen rekordközeli veszteséggel. Ez a folyamat hosszú távon nemcsak a tenger szintjét, hanem a vízkészleteket és az ökoszisztémákat is befolyásolja.

Az európai tengerek felszíni hőmérséklete is új rekordot döntött – immár a negyedik egymást követő évben. A melegebb és szárazabb körülmények pedig kedveztek az erdőtüzeknek. Több mint 1 millió hektárnyi terület égett le, ami a legnagyobb érték a feljegyzések szerint. Eközben a folyók mintegy 70%-ában az éves vízhozam az átlag alatt maradt, ami a vízhiány és az aszály súlyosbodását jelzi. A klímaváltozás már jelen idő. 

Közép-Európában, s így Magyarországon is az ijesztő értékekkel szemben ugyan kisebb volt az eltérés, nagyjából 1 fok, az utóbbi évek statisztikái alapján ez így is forróbb nyarakat és enyhébb teleket jelent a jövőben. A folyók csökkenő vízhozama és az alacsony csapadék trendje miatt nőhet az aszályos időszakok hossza, amelyet jelenleg is már a bőrünkön érzünk. A szélsőségek hamarosan megszokottak lesznek.