Mikor, milyen pollenek jelennek meg a levegőben?

A szezonális pollenallergiát a köznyelvben gyakran nevezik szénanáthának is, bár a széna kifejezetten nem okoz allergiát. Az elnevezést az aratáskor tapasztalt tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás hívta életre, ezeket a tüneteket azonban nem a széna, hanem a felszálló por váltotta ki.

A szénanátha a légúti allergia egyik formája, amely az orrnyálkahártya-gyulladás és kísérő tüneteinek összefoglaló neve.

A tavaszi hónapokban a fafélék időszaka köszönt be először. Idén a hűvös tavasznak köszönhetően a szokásosnál két-három héttel később virágoztak a fák. A fűz, a juhar, a platán, a kőris, a nyír, a nyár és a tölgy a legjelentősebb allergiát kiváltó típusok. Májustól júliusig a pázsitfűfélék virágoznak. A gyomok május végétől szeptemberig okozhatnak gondot. Nyár végétől kezdődik a parlagfű szezon, ami a magyar lakosság ötödének okoz komoly egészségügyi problémát.

Virágzó juhar

Egy adott napon belül is adódnak különbségek a koncentrációban. Reggel és este növekszik meg legjobban a virágpor a levegőben, ekkor a legnagyobb a növények pollenszórása. Az eső kimossa, kitisztítja a levegőből a virágport, ezért az allergiás tünetek átmenetileg mérséklődnek. Amint kisüt a nap, a virágok újabb adag virágport szórnak a levegőbe.