2024 bővelkedett az extrém időjárásban

2024 januárja rekordhideggel indult Svédországban, 25 éve nem volt olyan alacsony hőmérséklet, mint amit Naimakka meteorológiai állomásán január elején mértek. Mínusz 43,8 Celsius-fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. A rendkívüli hideg mellett súlyos hóviharok is sújtották az országot. Svédország déli részén, az E22-es főúton több mint ezer jármű rekedt a hóban, ami jelentős közlekedési fennakadásokat okozott. A 2024-es hideghullám nemcsak Svédországot, hanem a szomszédos Norvégiát is érintette, ahol szintén több évtizedes hidegrekordok dőltek meg. De az Egyesült Államokban is rendkívüli hideghullámot tapasztaltak, amely során több helyen is rekord alacsony hőmérsékleteket mértek. Alaszka egyes részein a hőmérséklet elérte a mínusz 56 Celsius-fokot, amihez az erős szél is hozzájárult, ami jelentős kihívásokat okozott a mindennapi életben és az infrastruktúrában.

2024 januárjában Rio de Janeiro térségét heves esőzések sújtották, amelyek súlyos áradásokhoz és földcsuszamlásokhoz vezettek. A természeti katasztrófa következtében legalább 12 ember vesztette életét, és több száz lakost kellett evakuálni otthonaikból. | Fotó: Pablo PORCIUNCULA/AFP

2024 januárjában a Kongó folyó vízszintje hatvanéves rekordot döntött, ami súlyos áradásokhoz vezetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban és a Kongói Köztársaságban. Kinshasa, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa különösen érintett volt; a város jelentős részeit elöntötte a víz. Az áradások következtében félmillió ember kényszerült elhagyni otthonát, és több tízezer ház omlott össze. Az ENSZ adatai szerint a természeti katasztrófa során 34 kórház, 120 iskola és mintegy 64 000 lakóház semmisült meg, ami jelentős humanitárius válsághoz vezetett. A Kongói Köztársaságban az áradások hatalmas mezőgazdasági területeket is érintettek, rontva az élelmezési lehetőségeket. | Fotó: Justin Makangara ANADOLU/AFP

Spanyolországba viszont szokatlanul hamar köszöntött be a nyár. Valenciában már januárban 28 fokot mértek, így az emberek már az év első hónapjában elárasztották a strandokat.

Február Magyarországon is nagyon enyhének számított, országos átlagban 8,2 fok volt a középhőmérséklet, ami 7 fokkal magasabb a szokásosnál.

Márciusban pedig egész Európa is rekordot döntött, még soha nem volt olyan magas a márciusi középhőmérséklet a kontinensen, mint 2024-ben. Ezt pedig egy hosszú folyamat követte, ugyanis a nyár hasonlóan rekordmeleg lett, év végére pedig az is bebizonyosodott, hogy az egész évre vonatkozóan is felülmúlta a hőmérséklet az eddig valaha mért legmelegebbet. Az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva több mint 1,5 fokkal volt magasabb az éves átlag.

2024 áprilisában Ománt szokatlanul heves esőzések és hirtelen áradások sújtották, amelyek jelentős károkat és emberáldozatokat okoztak. A heves esőzések miatt a kormány több tartományban szabadnapot rendelt el a köz- és magánszektor adminisztratív dolgozói számára, míg más régiókban távmunkát javasoltak. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy szükség esetén vonuljanak biztonságos helyre, és kövessék az evakuálási utasításokat. | Fotó: Ahmed Abdalkawey ANADOLU/AFP

Párizsban viszont nyárias fordulatot vett az április, ugyanis az akkor általánosnak számító 14 fok helyett 28 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála.

2024 májusában Nyugat-Bengálban és India más részein is rendkívüli hőhullámok sújtották a lakosságot, amelyek jelentős vízhiányhoz vezettek. A hőhullámok idején az országban gyakran súlyos vízhiány alakul ki, és az 1,4 milliárd lakos közül sokan nem férnek hozzá a megfelelő mennyiségű vízhez. A vízhiány problémájának megoldása érdekében több régióban naponta egyszer van folyóvíz rövid ideig. A helyi hatóságok és közösségek különböző intézkedéseket hoztak a vízmegőrzés és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében, hogy enyhítsék a vízhiány hatásait és biztosítsák a lakosság vízellátását.

2024 májusában Mexikót rendkívüli hőhullám sújtotta, amely során egyes területeken a hőmérséklet meghaladta a 40 °C-ot. A legmagasabb hőmérsékleteket az ország északi és középső részein mérték, különösen Chihuahua, Sonora és Coahuila államokban. Például Hermosillo városában május 20-án a hőmérséklet elérte a 42,2 °C-ot, Chihuahua városában pedig május 30-án 40 °C-ot mértek. Torreónban több napon keresztül is 40 °C feletti hőmérsékleteket regisztráltak, május 9-én például 44 °C-ot.

Nyáron Európát jelentős szárazság sújtotta, amelynek következtében a kontinens folyóinak mintegy 35%-ában rendkívül alacsony vízszintet mértek. A Duna vízszintje Budapesten is jelentősen csökkent, ami hatással volt a hajózásra és a vízi élővilágra. A Rajna folyó, amely kulcsfontosságú szállítási útvonal Németországban, szintén alacsony vízállást mutatott, ami akadályozta a teherhajók közlekedését és gazdasági fennakadásokat okozott. Franciaországban a Loire folyó egyes szakaszai szinte teljesen kiszáradtak, veszélyeztetve a helyi ökoszisztémákat és a turizmust. A szárazság következtében több európai országban vízkorlátozásokat vezettek be, és fokozott figyelmet fordítottak a vízkészletek fenntartható kezelésére.

Szeptemberben aztán megérkezett a csapadék, Közép-Európa több országában, többek között hazánkban is áradások voltak. Magyarországon a Duna vízgyűjtő területein lehullott jelentős mennyiségű csapadék 11 éve nem látott árhullámot indított el a folyón, amely Budapesten szeptember közepén tetőzött. A napokig felettünk időző ciklon az időszakra nem jellemző hűvös és rendkívül csapadékos időt okozott, amely a nagyszámú fecskepusztulásról is emlékezetes lehet. | Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A hónap végén az amerikai kontinensen két hurrikán is pusztított. A 4-es erősségű Helene Florida partjainál ért földet, széllökései elérték a 225 km/h sebességet, jelentős károkat okozva az infrastruktúrában és az épületekben. Kevesebb, mint két héttel később ugyancsak Florida felé haladt a Milton hurrikán, amely mindössze 48 óra alatt érte el az 5-ös kategóriát, ami rekordidőnek számít az Atlanti-óceánon. Bár a partot érés előtt 3-as kategóriájúra gyengült, így is jelentős károkat okozott, többek között egy nagy napelemparkban is.

Októberben mi is hírt adtunk a spanyol Valenciában pusztító árvízről. Egyes területeken nyolc óra alatt egyévi csapadékmennyiség hullott, például Chiva városában 491 milliméter esőt regisztráltak. A természeti katasztrófa jelentős infrastrukturális károkat okozott, beleértve az utak, vasutak és repülőterek működésének zavarait. Például a barcelonai El Prat repülőtér egyik terminálját elöntötte a víz, ami legalább 80 járat törléséhez vezetett.

Novemberben az Egyesült Királyságot sújtó Bert vihar jelentős áradásokat és károkat okozott. A vihar során több mint 500 otthon és vállalkozás került víz alá Angliában és Walesben. A heves esőzések és az óránkénti 130 km/h-s széllökések következtében legalább két haláleset is történt.

Végül decemberben a Chido ciklon súlyos pusztítást végzett Mayotte szigetén, amely Franciaország tengerentúli területe az Indiai-óceánon. A vihar több mint 220 km/h sebességű széllel érkezett, jelentős károkat okozva az infrastruktúrában és az épületekben. A szigeten számos otthon és kórház megsemmisült, az áram- és vízellátás pedig megszűnt, ami tovább nehezítette a túlélők helyzetét. A francia kormány azonnali segítséget nyújtott: mentőcsapatokat és ellátmányokat küldött hajókkal és repülőgépekkel Franciaországból és Réunion szigetéről. Franciaország legszegényebb tengerentúli régiója szinte teljesen megsemmisült. | Fotó: Ludovic MARIN POOL/AFP