Az éghajlatváltozás súlyosbíthatja a koleraválságot Afrikában

Az éghajlatváltozás növelheti a kolera hatását az afrikai országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kontinensen valószínűleg ebben az évtizedben a legsúlyosabb koleraválság lesz tapasztalható, amelyet a szélsőséges időjárási események, valamint a rossz vízellátás és higiéniai infrastruktúra okoz.

A koleraesetek száma világszerte emelkedik, és 2022 januárja óta 31 ország számolt be a betegség kitöréséről. Körülbelül a fele, vagyis 15 ország Afrikában van. A koleraesetek exponenciális növekedésére a WHO 2023. február 9-ei közleményében is rámutatott.

Körülbelül 26.000 esetet és 660 halálesetet jelentettek 10 afrikai országból 2023. január 1-29. között. 2022-ben összesen mintegy 80.000 esetet és 1863 halálesetet regisztráltak a kontinens 15 érintett országából.

Az afrikai kontinensen csak a 2023 első hónapjában regisztrált esetek száma több, mint 30 százalékkal magasabb 2022 azonos időzakához képest.

“Sok ilyen járvány közös nevezője az éghajlattal kapcsolatos események, például viharok, árvizek és aszályok” – figyelmeztett Tedros Adhanom, a WHO főigazgatója egy sajtótájékoztatón 2023. január 11-én.

A nagyobb járványok többsége, amelyek egyidejűleg is előfordulnak, közvetlen hatása a kedvezőtlen éghajlati problémák növekedésének – mondta Philippe Barboza, a WHO kolera- és járványos hasmenéses betegségekért felelős csapat vezetője.

“A koleraválságot Afrika szarván és a Száhel-övezetben is nagy árvizek, példátlan monszunok és ciklonok sorozata okozta” – mondta a szakértő.

Míg a koleraesetek 2021-ben globálisan stagnáltak, Afrikában növekedést tapasztaltak, és a megerősített esetek elérték a 2017-es szintet.

A 100 megerősített esetre jutó halálozási arány (CFR) vagy halálesetek aránya több, mint kétszeresére nőtt. 2020-ban még kevesebb mint egy haláleset jutott 100 megbetegedésre, amely 2021-re majdnem ketőre növekedett. A globálisan jelentett kolera CFR átlaga 2021-ben 1,9 százalék volt, Afrikában pedig 2,9 százalék.

Afrikában az átlagos CFR 2023. január 29-én csaknem 3 százalékon állt, ami jelentősen meghaladja a 2022-ben elért 2,3 százalékot, és messze meghaladja az 1 százalék alatti elfogadható szintet.

2021 körülbelül egy évtizede a legrosszabb év volt az afrikai kontinensen, de 2023 valószínűleg még rosszabb lesz, jelzik a kolerajárványok mögött álló mozgatórugók. Ezek közé tartoznak az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó természeti katasztrófák.

Malawi a legsúlyosabban érintett országok közé tartozik, 36.943 esetet és 1210 kapcsolódó halálesetet jelentettek 2022. március 3. óta. A helyzet 2023 januárjában romlott, amikor az országban 143 %-al nőtt az esetek száma, 2022 decemberhez képest.

A jelentős növekedés két súlyos katasztrófát követően történt- az Ana trópusi vihar (2022. január) és a Gombe ciklon (2022. március). 2022 januárja óta, amikor az Ana trópusi vihart nemzeti katasztrófának nyilvánították, Malawi gyermekbénulást és kolerajárványt regisztrált.

Több mint 17.000 esetet regisztráltak, szemben a decemberi 7.017 esettel. Ez az ország történetének leghalálosabb kolerajárványa – ismerte el a WHO a legutóbbi, február 9-én közzétett helyzetjelentésében.

A járványokat általában a novembertől májusig tartó esős évszakban jelentik, de 2022-ben a kolerajárványokat korábban, 2022 márciusában jelentették. A jelenlegi járvány a száraz évszakig elhúzódott, a WHO nyilatkozata szerint.

Az Ana trópusi vihar, majd a Gombe ciklon kiterjedt pusztítást okozott az infrastruktúrában. A víz- és szennyvízelvezetési rendszerekben zavar keletkezett, amely a kolera receptje volt. Malawi mellett a szomszédos Mozambikból és Zambiából, valamint Burundiból, Kamerunból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból (KDK) és Nigériából is jelentettek eseteket.

Nigériában is a 2022 júniusa és novembere között bekövetkezett és az éghajlatváltozásnak tulajdonított súlyos árvizek voltak a kolerajárványok kiváltói.

Az árvíz sújtotta Kamerunban is megugrott a koleraesetek száma. A 2022 augusztusa óta megfigyelt ismétlődő árvizekkel járó heves esőzések, valamint az ország számos régiójában zajló konfliktusok és nagy népességmozgások megfelelő környezetet teremtettek a járvány kitöréséhez.

Etiópia, Kenya és Szomália is reagál a járványokra az Afrika szarván bekövetkezett történelmi szárazság közepette, amelynek következtében millióknak van égető szükségük humanitárius segítségre.

Az elhúzódó aszály Kenyában akut vízhiányt eredményezett, ami rossz higiénés körülményekhez és kolerajárványokhoz vezetett a nagyobb városokban, köztük Nairobiban is.

“Az ország egyes részein, a súlyos aszály miatt csökkenő vízkészletek valószínűleg más, a rossz higiéniával kapcsolatos betegségek kitöréséhez vezetnek” – figyelmeztetett Francis Kuria, a kenyai egészségügyi minisztérium közegészségügyi vezetője.