Miért fontos nekünk a hó a változó éghajlaton?

2021. március. 03 19:25

Az idegenforgalom, az energiatermelés és a vízellátás szorosan kapcsolódik a lehullott hómennyiséghez. Az éghajlatváltozás miatt egyre fontosabbá válik a havazás előfordulásának figyelemmel kísérése.

2020. december 6-án az olasz Dolomitokban és Ausztria déli felén az Alpokban sok lejtő roskadozott a 3 méteres hó alatt. Hóvihar söpört végig Dél-Európán, amely 24 óra alatt rekordmennyiségű, közel egy méter hóval borította be a magasabban fekvő területeket. Akadályozta a forgalmat és lavina veszélyt okozott. Megnyugodhattak azok a síelők, akik amúgy sem tudták használni Európa legjobb lejtőit a COVID-19 miatt.

Függetlenül attól, hogy síelhetünk-e vagy sem, az hogy havazik-e vagy sem, még mindig sokat számít; különösen a természetes ökoszisztémák számára, a vízellátásunk szempontjából és az erre támaszkodó különféle iparágak számára. A hó viselkedése – annak kiterjedése, mélysége, az olvadáshoz szükséges ideje akár óráról órára, akár évtizedes szinten – továbbra is egy állandó téli sport a tudósok számára szerte a világon. A hó nyomon követése azonban nem gyerekjáték.

Miért fontos nekünk a hó?

Néhány milliárd ember a hóból nyeri az ivóvizet; a víztározó szerepe valószínűleg a hó legfontosabb tulajdonsága. Hó nélkül több energia szívódik fel a Föld felszínén, míg a hótakaró visszatükrözi a napfényt, hűti a környezetet. Ha tavasszal korábban olvad el a hó, akkor korábban bekövetkezik a felmelegedés, ami melegebb nyarat eredményezhet, ami tovább száríthatja a talajt.

A hó arról ismert, hogy egy bizonytalan időjárási elem – amit a tudósok „nagy természetes változékonyságnak” neveznek: kialakulásához hőmérsékleti optimumra van szükség, ami miatt a havazás mennyisége évről évre jelentősen változhat.

Az elmúlt évtizedek megfigyelései azonban azt mutatják, hogy csökken a hóutánpótlás. A jövőbeni előrejelzések szerint pedig Európának a következő 10-20 évben biztosan kevesebb hó jut. A hó hosszú távú trendjének egyértelmű csökkenését látjuk. Az adatok azt mutatják, hogy míg a hó mennyisége (vagy hótömeg) meglehetősen változatlan maradt Eurázsiában, ezzel szemben Észak-Amerikában csökkent. Mindkét régióban jelentősen csökkent a hótakaró kiterjedésének mértéke, különösen késő tavasszal, ami arra utal, hogy a hó egyre korábban olvad el.

A hótakaró mértékének általános csökkenése zajlik. A 70-es évek óta minden évtizedben tavasszal kisebb volt a hótakaró. Klimatológiai szempontól a hó hihetetlenül függ attól, hogy a hőmérséklet fagypont közelében van-e. Ha negatív, akkor sok hó eshet, ha pozitív, akkor a hó esővé válik, valamint megkeződik az olvadás. A mínusz plusz átmenet már az év elején történik. Tavasszal korábban átlépjük ezt az olvadási küszöböt, és ha már túlléptünk rajta, akkor viszlát hó.

A fentiek az északi félteke sík területein állják meg a helyüket. A hóviszonyokban ehhez képest nagy különbség van a magasabban fekvő területeken. Felfelé haladva gyorsan változik centiméterről néhány méterre, ami a műholdas megfigyeléseken nem látszik. Mivel magasan a tengerszint felett kevés a lakott terület, a havas eseményekről itt csak a hegyvidéki meteorológiai állomások megfigyeléseire támaszkodhatunk. Mivel a hóolvadás miatt az olyan hegyvonulatok, mint az Alpok és a Himalája, több milliárd ember számára az édesvíz forrását jelentik. A lejtőkön a hó pontos megfigyelése egyre fontosabbá válik a vízbiztonság, de az áradások előrejelzése szempontjából is.

 

 

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

A szombati front hoz vasárnapra pár fokos lehűlést. Nagy lesz a hőség a hét végéig. A megfelelő mennyiségű folyadék elfogyasztása nagyon fontos ebben a melegben. Ebben az átmeneti időszakban a pázsitfűfélék virágpora jelenti a legnagyobb terhelést – koncentrációjuk jellemzően a közepes tartományban alakulhat. A csalánfélék pollenkoncentrációja országosan magas, a hársé és a kevésbé jelentős allergének közé tartozó szelídgesztenyéé országosan közepes. Érdemes naptejet használni, mert könnyen le lehet égni az erős UV sugárzás miatt.

A légnyomás csökken.