Mindannyian megeszünk egy bankkártyányi műanyagot hetente

Nemcsak az óceánok legmélyebb zugaiba, vagy az Antarktisz leghidegebb területeire jut el a műanyag szennyezés – magasan a Francia-Pireneusokban, legalább 100 kilométerre minden jelentősebb várostól is nagy mennyiségű mikroszkopikus műanyag részecske hull az égből. A környezetszennyezés hatásai immár ételeinkben, italainkban is tetten érhető: a WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös projektjének eredményei szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg.

A jelentés azt vizsgálta, hogy a természetbe kikerült műanyagokból mennyi kerül be az emberek szervezetébe. Az eredmények riasztóak: ételeinkkel és italainkkal átlagosan nem kevesebb mint 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten. Ez havonta körülbelül 21, éves szinten pedig több mint 250 gramm műanyagot jelent – írja a WWF.

Forrás: WWF Hungary

A tanulmány szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízből kerülnek a szervezetünkbe – ebbe beletartozik a palackozott víz is. A szennyezettség azonban régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi műanyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Az is kiderült, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek – például a kagylók és rákok –, a sör és a só tartalmazza. A Dunában két mérést végeztek, egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak.

A műanyag problémaköre korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása, melynek megoldásához mindannyiunkra szükség van: ha nem akarunk műanyagot fogyasztani, meg kell állítanunk a több millió tonnányi műanyagáradatot, ami minden évben a természetbe kerül. Ebben pedig mindenkinek felelőssége van: a kormányoknak, a vállalatoknak és az egyéneknek is – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.