Egyre félelmetesebb viharokra, hurrikánokra kell számítanunk

Múlt héten csütörtökön készült műholdképen látszik Irma szeme Kubától keletre. Tőle balra Katia a Mexikói-öbölben tomboló hurrikán és jobbra Jose, ami még az Atlanti-óceánon gyűjti erejét. Irma, a félelmetes, 5-ös kategóriájú hurrikán hatalmas pusztítást végzett a Karibi térségben. 10 halálos áldozatot követelt, nyomában több ezer ember marad hajléktalan, fákat gyökerestül tépett ki.

Harvey is egy pusztító hurrikán volt néhány nappal korábban, szokatlan és soha nem látott hatásokkal. Félelmetes mennyiségű eső esett belőle.

Hozzá hasonlóan Irma is meglepte az emberiséget. Az eddig tapasztalt legerősebb regisztrált hurrikán fokozatot érte el. Az elmúlt 12 évben nem érte ilyen erősségű hurrikán el Floridát. Ez volt az első eset, hogy egyszerre két egymást követő hurrikánban is 150 mérföldes szelet mérjenek (Irma és Jose).

És ezután a sok pusztítás után bárkiben felmerülhet a kérdés: ez mind a klímaváltozás miatt van?

Nagyon nehéz kideríteni, hogy Harvey és Irma akkor is ilyen erős lett volna, ha nincs klímaváltozás. ehhez nagyon sok tényezőt figyelembe kell venniük a meteorológusoknak és a klimatológusoknak.

Vannak már olyan időjárási modellek, amik lemodellezik a hurrikánok fejlődését és mozgását olyan körülmények között, mintha nem lennének üvegházgázok, amik befolyásolják a vihar rendszert. A következő hónapokban meg lesznek az eredmények.

Vannak kutatók, akik máris gyanítani vélik az éghajlatváltozás egyértelmű hatását és azt mondják, hogy egy melegebb éghajlat sokkal intenzívebb esőzéseket tud generálni. És Harvey erre a bizonyíték.

Belőle, a korábbi rekordot tartó Ameliánál sokkal több eső hullott. (Amelia 1978-ban pusztított Texasban és 1300 milliméter esőt hozott.) Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az éghajlatváltozás okozta Harvey-t. Csak nagy a valószínűsége, hogy az éghajlatváltozás elősegíti az esemény bekövetkezésének esélyét.

A másik nagyon érdekes és vitatható tényező a tengerszint emelkedés. Ez megkérdőjelezhetetlen és mérhető mennyiség.

Ugyanis a melegedő víz részecskéi kitágulnak és több helyet foglalnak el. Ez párosulva az olvadó szárazföldi jégtakaróval globális szinten már 20 centiméter tengerszint emelkedést okozott. Egyes helyeken még ennél is többet. Egy ugyanolyan vihar korábban kisebb károkat okozott emiatt.

Amit az éghajlatváltozás csinál, az valójában a gyakoriság növekedés. Régebben egy ilyen vihar bár meteorológiailag lehetséges volt, kevésbé volt valószínű, hogy megtörténik. Tehát a Harvey-hoz hasonló események egyre gyakoribbá válnak.
47%-a az amerikaiaknak tagadja, hogy az emberiségnek szerepe a klímaváltozásban, noha 97 %-os a tudományos egyetértés ebben a témában.

Azoknak, akik még így is vitatják a klímaváltozás tényét, vagy az emberiség jelentőségét a témában, felhívjuk a figyelmét, hogy csak azokra a kutatókra figyeljenek, akik valóban a klímaváltozással foglalkoznak és ne hallgassanak ismerőseikre a Facebookon, vagy politikusokra, vagy akár más tudományok képviselőire, akinek csak véleményük van vagy lehet a problémáról.
A klímaváltozás valós tény és mindenkire hatással van, akár elhiszi annak létezését, akár nem. Erről pedig nem kutatók vagy meteorológusok fogják a társadalmat meggyőzni, hanem maga az időjárás, az egyre gyakoribb és kegyetlenebb természeti csapások formájában.