A gerincesek állományának kétharmada kihalt 1970 óta

A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése (magyar fordításban itt elérhető) az emberi tevékenység és a bolygó állapotának változása közötti összefüggéseket igyekszik feltárni. A jelentésből kiderül, hogy az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 gerinces faj (vadon élő emlősök, madarak, kétéltűek, hüllők és halak) 20 811 populációja döbbenetesen nagy mértékben, 68%-kal zsugorodott. A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik: 300 év alatt a globális vizes élőhelyek mintegy 90%-a eltűnt, az 1970 óta megfigyelt 3741 édesvízi populáció pedig átlagosan 84%-kal lett kisebb.

A tendenciákat az ún. LPI index segítségével mutatja be a jelentés (Élő Bolygó Index, azaz Living Planet Index), melyből számítás útján válik láthatóvá a populációk méretében 1970 óta bekövetkezett százalékos változás.

Az egész világon megfigyelt 4 392 faj 20 811 populációjának mérete átlagosan 68%-kal zsugorodott az 1970-2016 közötti időszakban. A fehér vonal az index értékét, az árnyékolt, zöld vastagítás a statisztikai bizonytalanságot mutatja (+/- 6%). Forrás: WWF Élő Bolygó Jelentés

A biológiai sokféleség az emberi élet egyik alappillére a Földön – ezt pedig jelenleg olyan mértékben romboljuk, amire a történelem során eddig nem volt példa. Vezető szerephez jut a pusztításban a vadászat – mely önmagában több száz emlősfajt fenyeget világszerte; a természetes élőhelyek visszaszorulása az emberiség növekvő igényei következtében; valamint a környezetszennyezés.

A városok gyarapodása mellett számos területet mezőgazdasági művelés alá vonnak takarmánytermesztés, vagy legeltetés céljából, mely szintén csökkenti a természetes élőhelyek arányát. A jelenlegi fajkihalásokat és a populációkban bekövetkező zsugorodást egyértelműen az emberi tevékenység következményeként tartják számon. Mindezek mellett jelenleg a klímaváltozás hatása – bár jelentős – egyelőre elmarad, a kihívás azonban ezen a téren is napról napra növekszik. Nem kérdés tehát, hogy az emberiség felelőssége hatalmas, szemléletmódunk teljes átalakítására van szükség bolygónk élhető állapotának megőrzése érdekében.

A biológiai sokféleség csökkenése nemcsak természetvédelmi kérdés, de erkölcsi, társadalmi, gazdasági és globális biztonsági probléma is. Végső soron: önfenntartási kérdés. A biológiai sokféleségnek létfontosságú jelentősége van az élelmiszer, a víz, az energia, a gyógyszerek és egyéb alapanyagok biztosításában. Ezen felül elengedhetetlen a klíma, a vízminőség, a beporzási folyamatok, valamint az árvízvédelem és belvíz szabályozásában. Mindemellett a természet a fizikai és pszichológiai egészségünk, valamint az identitásunk formálásához is hozzájárul. Ezek a tulajdonságok nemcsak az életminőségünkben töltenek be főszerepet, de a kulturális integritásunkban is – írja a jelentés.